„Rózsavölgyi és Társa Kiadó” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Laci24601 (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „A Rózsavölgyi és Társa Kiadó (1850–) (székhely: Pest, ma Budapest) Magyarország egyik legnagyobb zenei kiadója. == Története == A Rózsavölgyi é…”
(Nincs különbség)

A lap 2014. május 4., 04:25-kori változata

A Rózsavölgyi és Társa Kiadó (1850–) (székhely: Pest, ma Budapest) Magyarország egyik legnagyobb zenei kiadója.

Története

A Rózsavölgyi és Társa céget Rózsavölgyi Gyula (1822-1861) és Grinzweil Norbert (1823-1890) alapította meg 1850-ben. A kiadó működtetésének szakmai oldalát a társak közül Rózsavölgyi képviselte, aki a németországi és magyarországi könyvárusi és zeneműkiadói cégeknél mélyült el a szakmában, míg Grinzweil anyagilag finanszírozta a vállalkozást és közben tanulta el a kiadói mesterséget. A két tulajdonos beutazta Európa kulturális központjait (Berlin, Bécs, Prága stb.) és felvásárolta a kor nagyobb európai kottakiadóinak legjelentősebb kiadványait. Az 1950-es évek elején az üzlet folyamatosan bővült, többek közt nemcsak kottákat, hanem metszeteket, rajzmintákat, festőszereket, papírárut is árultak. Számos középes méretű kiadóhoz hasonlóan a Rózsavölgyi és Társa cég nem csak hogy versenyképes volt, de az üzemeltetők által választott területen az élvonalba tartozott. Rózsavölgyi Gyula 1861-ben meghalt, a cég nevén nem változtatva társa és az utódai vitték tovább az egyre bővülő céget, felvásárolták a tönkrement kisebb kiadókat, életműszerződést kötöttek a kor legismertebb zeneszerzőivel (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc).

1862-ben a fiókcéget nyitottak Bécsben, 1864-ben megjelent az ezredik kotta kiadvány. 1872 –ben felvásárolták a század elejének egyik legjelentősebb zeneműkiadóját a Treichlinger céget, amelynek tulajdonába tartoztak többek közt az 1855-ben megszűnt Wagner József cég összes zeneműkiadványai is. Az üzlet gyarapodásával új székhelyre került (Kristóf tér 4.), nagyobb üzlethelységbe, továbbá a polcrendszer kialakításánál figyelembe vették a- zenei gyűjteményekre jellemző- speciális beosztási szakrendszert, amelyet hazánkban először itt alkalmaztak. A cég által nyújtott színvonalas zenemű kiadási tevékenység nem maradt elismerés nélkül, a kiadó 1885 február 3-án elnyerte a „Császári, királyi, mű- és hangjegykereskedés” címet.

A XX. Század fordulóján a cég élen járt az amatőr könyvkiadásban, tevékenységét számos kiemelkedő színvonalú könyv megjelenése fémjelezte különböző sorozatokban: a Kis Helikon sorozat, Magyar Helikon –sorozat, Magyar Elzevir, a fakszimile kiadások elsősorban tudományos szempontból jelentősek, emellett kivitelezésűek voltak. A kiadó terjeszkedésének következő állomása 1904-re datálható, ebben az évben szerződést köttek a Boosey and Hawkes céggel, amelynek következtében a Rózsavölgyi kiadványok eljutnak Angliába és a tengerentúlra is. 1905-ben elkészült a Rózsavölgyi és Társa kiadó első reprezentatív 300 oldalból álló összefoglaló jegyzéke magyar és német nyelven, melyben közel 800 zeneszerző művei szerepeltek. Az 1910-es évek elején technológiai szinten is az európai színvonalon járva a gramofonlemezek megjelenésekor a bolt elsőként kezdte árulni az új hangzó-anyag típust. A Rózsavölgyi és Társa zeneboltjának Szervita tér-i üzlethelyisége 1912 december 29.-én nyílt meg, a kor stílusának megfelelően kialakított épületben, amely nem csak zeneművek eladása miatt volt jelentős, hanem kulturális központnak számított. A cég közreműködésével alakult meg a Budapesti Hangversenyzenekar (1930) is valamint többek közt között Liszt, Debussy, Ravel budapesti fellépéseit is szervezték. 1936-ban a Rozsnyai Zeneműkiadó megvásárlásával a Rózsavölgyi és Társa legnagyobb hazai zenei kiadó lett. A beszerzéssel számtalan– a zenepedagógiában nélkülözhetetlen – kottára tett szert (Czerny, Chován: Előtanulmányok a Kézügyesség iskolájához; Bertini-Chován: 45 tanulmány; Chován K.: Zongoraiskola I-II.; Szonatinagyűjtemény, és további közel kétszáz féle iskolai oktatásban használt, különböző hangszerekre írott kotta), szintén ebben az évben hangszerosztályt rendeznek be a bolt alagsorában. A háború után, 1945-ben a Rózsavölgyi Zeneműbolt újra nyitották, majd a kiadót és a boltot 1949.Szeptember 7. –én államosították, a kiadói tevékenység jogutódja a Zeneműkiadó Vállalat, zeneműbolt tulajdonosa Állami Könyvterjesztő Vállalat lett. 1961-ben egy elektromos zárlat következtében tűzvész pusztította el a Rózsavölgyi szinte teljes berendezését és az árukészlet nagy részét. (a veszteség jelentős része pótolhatatlan- régi relikviák, első kiadások, kéziratok égtek el). Három év múlva nyílt meg a rekonstruált Rózsavölgyi Zeneműbolt A cég alapításának 125. évfordulójára (1975) jegyzék készült a bolt készletéről, amely bemutatta azt a választékot, amely a Rózsavölgyit Európa 10 legnagyobb zenemű boltja közé emelte. 1994.-benPrivatizáció következtében a Rózsavölgyi Zeneműbolt a Líra és Lant keretén belül a Láng Holding tulajdonába került, majd 1999 ben az Athenaeum Kiadón belül Rózsavölgyi és Társa márkanévvel újra megkezdődött a zenei kiadói tevékenység, 2002. január 1-jén pedig megalakult a Rózsavölgyi és Társa cég, mely zenei kiadványok kereskedelmével és megjelentetésével foglalkozik.


== Jegyzetek == (ebben a szakaszban csak az áll, hogy

, itt válnak a lábjegyzetelt hivatkozások és megjegyzések láthatóvá)

== Források == (soronként egy-egy felhasznált forrás részletes leírása) == További információk == (könyvek, linkek, CD-k,... a további tájékozódáshoz) == Kapcsolódó szócikkek == (a témakör Wikipédia-cikkei és más, a wikiken belüli információk)