Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
=== Az alapítók halála után ===
Rózsavölgyi Gyula 1861-ben meghalt, a cég nevén nem változtatva társa és az utódai vitték tovább az egyre bővülő céget, felvásárolták a tönkrement kisebb kiadókat, [[életműszerződés]]t kötöttek a kor legismertebb zeneszerzőivel ([[Erkel Ferenc]], [[Liszt Ferenc]]).
<br />
 
1862-ben a fiókcéget nyitottak Bécsben, 1864-ben megjelent az ezredik kotta kiadvány. 1872 –ben felvásárolták a század elejének egyik legjelentősebb zeneműkiadóját a Treichlinger céget, amelynek tulajdonába tartoztak többek közt az 1855-ben megszűnt Wagner József cég összes zeneműkiadványai is. Az üzlet gyarapodásával új székhelyre került (Kristóf tér 4.), nagyobb üzlethelyiségbe, továbbá a polcrendszer kialakításánál figyelembe vették a- zenei gyűjteményekre jellemző- speciális beosztási szakrendszert, amelyet hazánkban először itt alkalmaztak. A cég által nyújtott színvonalas zenemű kiadási tevékenység nem maradt elismerés nélkül, a kiadó 1885 február 3-án elnyerte a „Császári, királyi, mű- és hangjegykereskedés” címet.
 
=== A kiadó a XX. században ===
A XX. század fordulóján a cég élen járt az amatőr könyvkiadásban, tevékenységét számos kiemelkedő színvonalú könyv megjelenése fémjelezte különböző sorozatokban: a Kis Helikon sorozat, Magyar Helikon –sorozat, Magyar Elzevir, a fakszimile kiadások elsősorban tudományos szempontból jelentősek, emellett kivitelezésűek voltak. A kiadó terjeszkedésének következő állomása 1904-re datálható, ebben az évben szerződést köttek a Boosey and Hawkes céggel, amelynek következtében a Rózsavölgyi kiadványok eljutnak Angliába és a tengerentúlra is. 1905-ben elkészült a Rózsavölgyi és Társa kiadó első reprezentatív 300 oldalból álló összefoglaló jegyzéke magyar és német nyelven, melyben közel 800 zeneszerző művei szerepeltek.
<br />
Az 1910-es évek elején technológiai szinten is az európai színvonalon járva a gramofonlemezek megjelenésekor a bolt elsőként kezdte árulni az új hangzó-anyag típust. A Rózsavölgyi és Társa zeneboltjának Szervita tér-i üzlethelyisége 1912 december 29.-én nyílt meg, a kor stílusának megfelelően kialakított épületben, amely nem csak zeneművek eladása miatt volt jelentős, hanem kulturális központnak számított. A cég közreműködésével alakult meg a Budapesti Hangversenyzenekar (1930) is valamint többek közt között Liszt, Debussy, Ravel budapesti fellépéseit is szervezték.
<br />
1936-ban a Rozsnyai Zeneműkiadó megvásárlásával a Rózsavölgyi és Társa legnagyobb hazai zenei kiadó lett. A beszerzéssel számtalan– a zenepedagógiában nélkülözhetetlen – kottára tett szert (Czerny, Chován: Előtanulmányok a Kézügyesség iskolájához; Bertini-Chován: 45 tanulmány; Chován K.: Zongoraiskola I-II.; Szonatinagyűjtemény, és további közel kétszáz féle iskolai oktatásban használt, különböző hangszerekre írott kotta), szintén ebben az évben hangszerosztályt rendeznek be a bolt alagsorában.
A háború után, 1945-ben a Rózsavölgyi Zeneműbolt újra nyitották, majd a kiadót és a boltot 1949. szeptember 7-én államosították, a kiadói tevékenység jogutódja a Zeneműkiadó Vállalat, zeneműbolt tulajdonosa Állami Könyvterjesztő Vállalat lett.
165

szerkesztés