„Piast Margit briegi hercegnő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
egyért
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
65. sor:
 
== Élete ==
VIII. Henriknek, [[Brieg]] hercegének és [[Piast Margit pomerániai hercegné|Piast Margit]] mazóviai hercegnőnek a lánya. Mazóviai Margit anyai ágról a cseh [[Přemysl-ház]] fattyú ágának leszármazottja [[II. Ottokár cseh király]] ükunokájaként, és az első házassága révén Zsigmond király édesanyjának, [[Pomerániai Erzsébet német-római császárné|Pomerániai Erzsébet]] [[Német császárnék és királynék listája|német-római császárnénak]] a sógornője is volt.<ref>Mazóviai Margit hercegnő [[Pomerániai Erzsébet német-római császárné|Pomerániai Erzsébet]] császárné öccsének, IV. Kázmér pomerániai hercegnek a második felesége volt. Házasságuk gyermektelen maradt.</ref> VIII. Henrik herceg a [[Luxemburgi-ház]] és [[IV. Károly német-római császár]] odaadó híve és kancellárja volt. [[Mária magyar királynő|I. Mária]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar királynő]] halála után [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király két sikertelen kísérletet követően, hogy egyrészt [[II. Fülöp burgundi herceg]] egyik lányát feleségül vegye,<ref>II. Fülöp Luxemburgi Bona francia trónörökösné és cseh királyi hercegnő fiaként Zsigmond király első unokatestvére volt, hiszen mind a burgundi herceg, mind pedig Zsigmond [[János cseh király|I. (Luxemburgi) János]] [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]] unokái voltak.</ref> másrészt, hogy a későbbi [[II. Johanna nápolyi királynő]]nek, [[II. Károly magyar király|II. Károly]] lányának a kezét elnyerje, amely viszont a nápolyi párt ellenállásán hiúsult meg, fordult a sziléziai hercegnő felé. Zsigmond ekkor ismerkedett meg Margit hercegnővel, és rögtön eljegyezte őt [[1396]]. [[május 11.|május 11]]-én a boroszlói érsek közreműködésével, de az eljegyzést ebben az időben még titokban tartották. A menyasszony ekkor még visszatért Briegbe, ahol jövendő királynéi szerepére készítették fel, és a hozományát igyekezett előteremteni az apja, aki azonban hamarosan, [[1398]]-ban meghalt, és ettől kezdve bátyái gyámsága alá került.<ref>L. Szilágyi (1895).</ref> [[1401]]-ben Zsigmond hű lengyelét, [[Stiborici Stibor]] erdélyi vajdát küldte a menyasszonyáért, hogy hozza Magyarországra az esküvőre, aki húsvét előtt el is indult. Magyarországon[[Magyarország]]on azonban a további események meghiúsították ezt a házasságot. [[1401]]. [[április 28.|április 28]]-án a budai palotában foglyul ejtették a királyt a fellázadt főurak, és felfüggesztették uralkodói jogainak gyakorlása alól. A háttéralkuk következtében, melyben [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós]] és [[Cillei Hermann]] tevékenyen részt vett, végül a király ejtette ezt a házassági tervét Margit hercegnővel, melyben bizonyára benne volt, hogy a gazdag Szilézia és Magyarország jövőbeli szoros kapcsolata Csehország támogatásával fenyegetést jelentett [[II. Ulászló lengyel király]] számára, így a [[Cillei Anna lengyel királyné|Cillei Annát]] eljegyző lengyel királyt mint potenciális trónkövetelőt sikerült semlegesíteni egy másik Cillei lány, [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbála]] eljegyzésével. Briegi Margitból így csak egy hajszál híján múlt, hogy nem lett magyar királyné. Zsigmond és [[Cillei Borbála]] házasságának a beteljesülését még megérte, de hajadonon halt meg. Wertner a hercegnő korai halálával magyarázza a házasság beteljesületlenségét, de ez a később előkerült és Wertner előtt még ismeretlen források ismeretében kizárható, még ha a pontos halálozási dátum a mai napig sem ismert, tehát [[1401]]-ben biztosan, de az azt követő pár évben is még igazolhatóan életben volt.<ref>Vö. Wertner (1889), Szilágyi (1895) és Mályusz (1984).</ref>
 
== Jegyzetek ==
71. sor:
 
== Irodalom ==
* [[Mályusz Elemér]]: ''Zsigmond király uralma Magyarországon 1387–1437'', Gondolat, Budapest, 1984.
*[[Schönherr Gyula]]: Az Anjou-ház örökösei, In: [[Szilágyi Sándor (történész)|Szilágyi Sándor]] (szerk.): ''A magyar nemzet története III. kötet,'' Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 385–630, 1895. URL: L.Lásd Külső hivatkozások
* [[Wertner Mór]]: Zsigmond király egy ismeretlen házassági összeköttetéséről, ''[[Századok (folyóirat)|Századok]]'' 23, 1889, 772–776.
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://fmg.ac/Projects/MedLands/SILESIA.htm#Hedwigdied1471 Silesia Genealogy/Dukes of Lüben and Brieg (Chapter 8.)] – 20102014. szeptembermájus 104.
* [http://www.manfred-hiebl.de/genealogie-mittelalter/piasten_schlesien/margarete_von_schlesien_brieg_nach_1408_piasten_luxemburger/margarete_von_brieg_.html Genealogia-Mittelalter/Margarete von Schlesien-Brieg Verlobte von Kaiser Sigismund] – 20102014. szeptembermájus 104.
* [http://genealogy.euweb.cz/piast/piast5.html#JL2 Euweb/Piast Dynasty/Brieg and Lüben] – 20102014. szeptembermájus 104.
* [http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/ Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története] (MEK) – 20102014. szeptembermájus 104.
 
{{DEFAULTSORT:Margit Piast}}