„2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
65. sor:
A válaszlehetőségek közül egyik sem irányult a [[status quo]] fenntartására. Az 1992-es alkotmány nagyobb hatáskört adott volna a krími parlament kezébe, beleértve a teljes szuverenitást, kapcsolatfelvételt más államokkal. Ezt a válaszlehetőséget sok nyugati és ukrán újságíró úgy értelmezte, hogy egy de facto leszakadás az ukrán anyaországról.
A krími és szavasztopoli vezetés illegitimnek tekinti [[Viktor Fedorovics Janukovics|Viktor Janukovics]] ukrán elnök eltávolítását a hatalomból, a [[2014-es ukrán forradalom|2014-es ukrán forradalmat]] egy puccsnak tekintik, így az ideiglenes ukrán kormány sem legitim a szemükben. A népszavazás – érvelésük szerint – erre a szituácóra ad megoldási lehetőséget a krími lakosok számára, megkérdezik őket, hogy mit akarnak a jövőben.
A referendumot a legtöbb ország érvénytelennek tekinti, köztük az [[Európai Unió]] tagállamai, az [[Amerikai Egyesült Államok]] és [[Kanada]] is, mert a népszavazás lefolytatása közben az orosz katonák megszállták a területet, ezzel befolyásolva a végeredményt.
| |||