„2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról” változatai közötti eltérés

Pár forrás és egy kis kiegészítés
a (2014 politikai eseményei kategória hozzáadva (a HotCattel))
(Pár forrás és egy kis kiegészítés)
A '''2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről''' egy [[2014]]. [[március 16.|március 16]]-án tartott népszavazás volt a [[Krími Autonóm Köztársaság]] és [[Szevasztopol]] – területi jogú város – területén. A lehetőségek az [[Oroszország|Oroszországi Föderáció]]hoz való csatlakozás és az 1992-es krími alkotmány visszaállítása [[Ukrajna]] részeként.
 
A válaszlehetőségek közül egyik sem irányult a [[status quo]] fenntartására. Az 1992-es alkotmány nagyobb hatáskört adott volna a krími parlament kezébe, beleértve a teljes szuverenitást, kapcsolatfelvételt más államokkal. Ezt a válaszlehetőséget sok nyugati és ukrán újságíró úgy értelmezte, hogy egy de facto leszakadás az ukrán anyaországról.<ref>{{cite web |url=http://www.nytimes.com/2014/03/15/world/europe/crimea-vote-does-not-offer-choice-of-status-quo.html |title= Choices in Crimea Referendum, but Neither Is ‘No’ |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-14 |publisher=The New York Times Company |language=angol}}</ref>
 
A krími és szavasztopoli vezetés illegitimnek tekinti [[Viktor Fedorovics Janukovics|Viktor Janukovics]] ukrán elnök eltávolítását a hatalomból, a [[2014-es ukrán forradalom|2014-es ukrán forradalmat]] egy puccsnak tekintik, így az ideiglenes ukrán kormány sem legitim a szemükben. A népszavazás – érvelésük szerint – erre a szituácóra ad megoldási lehetőséget a krími lakosok számára, megkérdezik őket, hogy mit akarnak a jövőben.<ref>{{cite web |url=http://rt.com/news/crimea-prime-minister-interview-390/ |title=Crimea won’t work with ‘illegitimate’ Kiev govt – PM Aksyonov |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-07 |publisher=Autonomous Nonprofit Organization “TV-Novosti” |language=angol}}</ref>
 
A referendumot a legtöbb ország érvénytelennek tekinti, köztük az [[Európai Unió]] tagállamai – köztük Magyarország is –<ref>{{cite web |url=http://www.hir24.hu/kulfold/2014/03/16/krimi-nepszavazas-magyarorszag-szerint-is-torvenytelen/ |title=Krími népszavazás: Magyarország szerint is törvénytelen |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-16 |language=magyar}}</ref>, az [[Amerikai Egyesült Államok]] és [[Kanada]] is, mert a népszavazás lefolytatása közben az orosz katonák megszállták a területet, ezzel befolyásolva a végeredményt.<ref>{{cite web |url=http://un.ua/eng/article/500959.html |title=U.N. General Assembly Affirms Ukraine's Territorial Integrity, Calls The World Community Not To Recognise Change Of Crimea's Status |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-27 |publisher=Ukrainian News Agency |language=angol}}</ref> Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa|Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának]] tizenhárom tagja megszavazta a népszavazás érvénytelenítését, de Oroszország vétójogával élt, míg [[Kína]] tartózkodott. A nem kötelező erejű ENSZ közgyűlés később elfogadta a döntést 100:11 arányban, 58 tartózkodás mellett, így kimondták, hogy a népszavazás érvénytelen, ezzel párhuzamosan megerősítették Ukrajna területi integritását.
 
A hivatalos eredmény szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén 96,77% szavazta meg a csatlakozást Oroszországhoz 83,10%-os részvételi arány mellett.<ref>{{cite web |url=http://hvg.hu/vilag/20140317_krimi_nepszavazas_tobb_95_szazalek |title=Krími népszavazás: több mint 95 százalék csatlakozna Oroszországhoz |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-17 |publisher=HVG Kiadó Zrt. |language=magyar}}</ref> [[Andrey Illarionov]], az orosz kormány egykori tanácsadója szerint a népszavazás eredményét ''durván manipulált hamisítás'', ugyanis az elmúlt 3 évben történt közvélemény-kutatások szerint a krími lakosság 34%-a támogatta a csatlakozást, így az eredmény ''cinikusan torz''.
Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa|Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának]] tizenhárom tagja megszavazta a népszavazás érvénytelenítését, de Oroszország vétójogával élt, míg [[Kína]] tartózkodott. A nem kötelező erejű ENSZ közgyűlés később elfogadta a döntést 100:11 arányban, 58 tartózkodás mellett, így kimondták, hogy a népszavazás érvénytelen, ezzel párhuzamosan megerősítették Ukrajna területi integritását.
 
A népszavazást követően Krím kikiáltotta függetlenségét Ukrajnától, kérvényezte az ENSZ általi elismerést és kérvényezte felvételét az Oroszországi Föderációba. Még ugyanezen a napon Oroszország elismerte Krímet, mint szuverén államot, továbbá felvette tagállamként.<ref>{{cite web |url=http://vs.hu/putyin-jovahagyta-krimi-csatlakozast-celzo-szerzodestervezetet-0318 |title=KPutyin jóváhagyta a krími csatlakozás szerződéstervezetét |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-18 |publisher=New Wave Production Kft. |language=magyar}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.magyarhirlap.hu/alairtak-a-kremlben-a-krimi-csatlakozast |title=Aláírták a Kremlben a krími csatlakozást |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-18 |publisher=Magyar Hírlap Kiadói Kft. |language=magyar}}</ref> Jelenleg a Krím – nem hivatalosan – Oroszországhoz tartozik.
A hivatalos eredmény szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén 96,77% szavazta meg a csatlakozást Oroszországhoz 83,10%-os részvételi arány mellett. [[Andrey Illarionov]], az orosz kormány egykori tanácsadója szerint a népszavazás eredményét ''durván manipulált hamisítás'', ugyanis az elmúlt 3 évben történt közvélemény-kutatások szerint a krími lakosság 34%-a támogatta a csatlakozást, így az eredmény ''cinikusan torz''.
 
== Háttér ==
A népszavazást követően Krím kikiáltotta függetlenségét Ukrajnától, kérvényezte az ENSZ általi elismerést és kérvényezte felvételét az Oroszországi Föderációba. Még ugyanezen a napon Oroszország elismerte Krímet, mint szuverén államot. Jelenleg a Krím – nem hivatalosan – Oroszországhoz tartozik.
[[Fájl:Distribution of ethnic groups in Crimea 2001.png|200px|bélyegkép|jobb|A Krím etnikai megoszlása (Szevasztopol nélkül) a 2001-es népszámlálási adatok alapján.]]A 2001-es ukrajnai népszámlálás eredményei szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén élő népesség 58,3%-a [[oroszok|orosz]], 24,3% [[ukránok|ukrán]] és 12,0% [[krími tatárok|krími tatár]] nemzetiségű. Szevasztopolban ez az arány 71,6%, 22,4% és 0,5%. A Krímen élő népesség 77%-a, Szevasztopolban élők 94%-a orosz ajkú.
 
Krím és Szevasztopol a [[Krím-félsziget]]en fekszik, mely terület nagy történelmi múltra tekint vissza. Jelenleg, túlnyomó többségben, orosz ajkúak lakják, de ennek a demográfiai jelenségnek egy radikális kitelepítési hullám az oka. Mintegy 70 évvel ezelőtt, a tatár többséget deportálta az orosz vezetés, majd helyükre ukrán és orosz lakosok érkeztek. <ref>{{cite web |url=http://www.bbc.com/news/world-europe-26367786 |title= Why Why Crimea is so dangerous? |accessdate=2014-05-04 |language=angol}}</ref>
 
=== Történelme ===
A [[Szovjetunió]] fennhatósága alatt az [[Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság]] részét képezte a terület, egészen 1954-ig; ekkor kerül át – a Szovjetunión belül – az [[Ukrán SZSZK]] közigazgatása alá. A Szovjetunió felbomlásakor a Krím Ukrajna része maradt, egészen 1991-ig, amikor egy népszavazás keretében elnyerte önállóságát. Létrehozták az 1992-es alkotmányt, melyet az Ukrán Parlament nem sokkal később eltörölt. 1998-ban a terület új alkotmányt kapott, részleges autonómiával és vétójoggal – az Ukrán Parlament döntéseivel szemben –.
 
== Források ==
{{Jegyzetek}}
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Crimean status referendum, 2014|oldid=606997025}}