„Lánzsér” változatai közötti eltérés

Bár a göttweigi apátság egyik oklevele alapján már [[1158]]-ban lehet legalább egy lakótorony létére következtetni, egyes vélemények szerint a várat [[1173]]-ban építtette az Erchinger család. Más vélemény szerint [[II. András magyar király|II. András]] király egyik szentföldi kísérője, majd az ország nádora a [[Szák nembzetségnemzetség]]beli Bárcz fia Miklós építtette a szentföldi lovagvárak mintájára. Mivel fia Herránt magister 1250 körül fiú örökös nélkül halt meg a vár a királyra szállt. [[1263]]-ban [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király főasztalnokmesterének az Aba nembeli Lőrincnek adta. Ekkor említi először oklevél ''"Castrum Laanser"'' alakban. Ezután a [[15. század]]ig utódaié az Athinai családé volt. A család utolsó sarja, hogy birtokai ne szálljanak a királyra [[1425]]-ben a Garayaknak adta. A Garayak tulajdonjogát azonban a Nagymartoni grófok nem ismerték el. [[1445]]-ben, miután a Nagymartoni grófoktól zálogba kapta [[VI. Albert osztrák herceg]] foglalta el, majd tőle [[III. Frigyes német-római császár]]é lett annak ellenére, hogy a magyar király mindvégig a Garayakat ismerte el birtokosoknak . [[1482]]-ben Garay Jób halála után [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] hívének Grafenecker Ulriknak adta. [[1506]]-ban Weisspriach Zsigmond soproni főispán szerezte meg, majd tőle [[1548]]-ban Teufel Erasmus vásárolta meg. Az új birtokos [[1552]]-ben a [[palásti csata|palásti csatában]] török fogságba esett és Kostantinápolyban lefejezték.