„Lánzsér” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
30. sor:
 
== Története ==
Bár a göttweigi apátság egyik oklevele alapján már [[1158]]-ban lehet legalább egy lakótorony létére következtetni, egyes vélemények szerint a várat [[1173]]-ban építtette az Erchinger család. Más vélemény szerint [[II. András magyar király|II. András]] király egyik szentföldi kísérője, majd az ország nádora a [[Szák nembzetségnemzetség]]beli Bárcz fia Miklós építtette a szentföldi lovagvárak mintájára. Mivel fia Herránt magister 1250 körül fiú örökös nélkül halt meg a vár a királyra szállt. [[1263]]-ban [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király főasztalnokmesterének az Aba nembeli Lőrincnek adta. Ekkor említi először oklevél ''"Castrum Laanser"'' alakban. Ezután a [[15. század]]ig utódaié az Athinai családé volt. A család utolsó sarja, hogy birtokai ne szálljanak a királyra [[1425]]-ben a Garayaknak adta. A Garayak tulajdonjogát azonban a Nagymartoni grófok nem ismerték el. [[1445]]-ben, miután a Nagymartoni grófoktól zálogba kapta [[VI. Albert osztrák herceg]] foglalta el, majd tőle [[III. Frigyes német-római császár]]é lett annak ellenére, hogy a magyar király mindvégig a Garayakat ismerte el birtokosoknak . [[1482]]-ben Garay Jób halála után [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] hívének Grafenecker Ulriknak adta. [[1506]]-ban Weisspriach Zsigmond soproni főispán szerezte meg, majd tőle [[1548]]-ban Teufel Erasmus vásárolta meg. Az új birtokos [[1552]]-ben a [[palásti csata|palásti csatában]] török fogságba esett és Kostantinápolyban lefejezték.
 
A vár [[1508]] és [[1524]] közötti történetéhez tartozik az ún. „lánzséri viszály”. Weißpriach Ulrich halála után özvegye Gertraud ugyanis nem engedelmeskedett [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] parancsának a vár átadására, hanem rablóvezéreket fogadott a szolgálatába. A rablások és zsarolások fő elszenvedője Sopron városa volt, melynek kereskedőit a rablók rendszeresen megkárosították. A király erre Sopron városkapitányát Trenka Györgyöt bízta meg soproni fegyveresekkel a vár bevételével. Az ostromra végül nem került sor, mert a viszálynak Gertraud asszony fogságba ejtése, majd három éves fogva tartása véget vetett. [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király és Ferdinánd főherceg pedig megállapodtak abban, hogy vegyes bizottság vizsgálja ki és kezelje a határ mindkét oldalán elterjedt erőszakoskodásokat. Lánzsér végül Weißpriach János tulajdonába került
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lánzsér