Főmenü megnyitása

Módosítások

6 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
a
szilva egyértelműsítése
 
== Gazdasága ==
A vidék alapvető gazdaság-földrajzi sajátosságát a XVII-XIX. században a szőlő- és borgazdaság jelentette, azonban a szántóföldi gazdálkodásnak, az állattartásnak, erdőhasznosításnak és a hozzájuk kapcsolódó iparágaknak is jelentős szerepük volt Tolcsván. Az itt lakók két nyomásban [[búza|búzát]], [[kukorcia|kukoricát]], [[rozs]]ot, [[zab]]ot termeltek. Az erdőt építkezésre, tüzelésre, mekkoltatásra, legeltetésre, vadászatra hasznosították. A Tolcsva patakon több nagy teljesítményű malom működött. A kerti gyümölcsösökben [[Nemes szilva|szilvát]], [[dió]]t, [[nemes körte|körtét]] termeltek. Az állattartás rideg körülmények között folyt.
 
A [[Rákóczi-szabadságharc]] után a borpiac kiszélesedése, az aszúbor megjelenése, az értékesítés akadályainak eltűnése segítették a minőségi és mennyiségi fejlődést. Az itteni pincékben érlelt borokból kerültek ki a leghíresebbek, melyek az egész Hegyaljának megalapozták a hírnevét. A borszállítások elsősorban a [[felvidék]]i városokon át [[Lengyelország]]ba irányultak.