„Heidzsó-kjó” változatai közötti eltérés

A késői Nara-korszak építészetének sok eredménye közül természetesen az új császárváros felépítését kell első helyen említenünk. Gemmei császárnő (元明天皇707-715)áttelepítteti a fővárost Fujivaraból Heidzsó-kjóba. Akárcsak Fudzsivara városánál, HeidzsōHeidzsó-kjōkjó építésekor is a kínai [[Tang Dinasztia]] egykori fővárosa, [[Chang'an|Csangan]] (mai Hszien) szolgált mintául, amely Saanhszi tartományban a Vei-folyó mellett terül el. A város egész területét sakktáblaszerűen, a négy égtáj felé egyenes vonalban haladó utcákra osztották fel. Az észak-déli irányú, hatvan méter széles főútvonal északi végében állt a császári palota, amely fő- és melléképületeivel egy négyzetkilométeres területet foglalt el. A város hajdani kiterjedése kelet-nyugat irányban 4.2, észak-dél irányban 4.7 kilométer volt, körülbelül feleakkora, mint mintaképe Csangan. Egész területe nem volt beépítve, a négyszögletes térségben nagy szántóföldek maradtak.

Az új császárvárosban nagy templomegyüttesek épültek fel gyorsan, egymás után. Ehhez hozzájárult, hogy Sómu császár államvallássá tette a buddhizmust és 741-ben megparancsolta, hogy minden tartományban hivatalos templomot kell építeni. Így lett Heidzsó-kjónak a Tódai-dzsi, mely az egyes tartományok templomai fölött álló, legfőbb templom funkcióját töltötte be a főváros északkeleti részében. Más templomokat, ahogyan a J[[Yakushi-dzsi|Yakusiakusi-dzsi]]-t is áttelepítettek, így a fővárosban 720-ban állítólag már 48 templom állt.