„Izsó Miklós (szobrász)” változatai közötti eltérés

A [[sárospatak]]i kollégiumban tanult [[1840]] és [[1847]] között. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-1849-es szabadságharcban]] megsebesült. A [[világos]]i fegyverletétel után bujdosni kényszerült. [[1851]] és [[1856]] között [[Rimaszombat]]on élt, ahol kőfaragóként dolgozott és közben [[Ferenczy István]] tanítványa volt. [[1856]]-ban költözött [[Pest (történelmi település)|Pest]]re, majd rá egy évre [[Bécs]]ben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. [[1859]]-től a [[münchen]]i Akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott ''Búsuló juhász'' című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek [[terrakotta]]-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. [[1870]] és [[1872]] között a [[Toldy Ferenc Gimnázium|Budai Főreáltanoda]], [[1871]]-től a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Mintarajztanoda]] tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert [[debrecen]]i Csokonai-szobrot.