„Diószeg (Szlovákia)” változatai közötti eltérés

Az [[1. század|1.]] és a [[4. század]] közötti időszakban [[kvádok|kvád]] település. [[1252]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] oklevelében említik először. Nevét onnan kapta, hogy a falu területén sok volt a [[dió]]fa. [[1301]]-ben Dudvág Miklós a település fölesura. [[1337]]-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király hívének Oros Péternek adta. [[1530]]-ban a [[Török hódoltság|török]] egy rajtaütés során felégette. [[1553]]-ban 22 adózó porta állt a faluban, mely a rend feloszlatásáig budai [[klarisszák]] birtokában volt. Ezután egyházi birtok, majd az Erdődy család vásárolta meg, később az Eszterházyaké. [[1582]]-ben Diószeg városi rangot nyert, a [[17. század]]ban pedig vásártartási és vámszedési privilégiumokat kapott. Ekkor két jelentős épülete a templom és a kastély volt. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt a Stahremberg parancsnoksága alatt álló császári csapatok kifosztották, [[1709]]-ben pedig felégették. [[1786]]-ban [[II. József magyar király|II. József császár]] német földműveseket és kézműveseket telepített ide, ettől kezdve a korábbi város két részre, Magyar- és Németdiószegre oszlott. Az Eszterházyak után a Zichy család lett a település fő birtokosa. [[1850]]-ben megépült a [[vasút]]vonal, amely Diószeget [[Pozsony|Pozsonnyal]] és [[Pest (történelmi település)|Pest]]tel kötötte össze. Az 1860-as években létesített cukorgyára elsősorban báró Kuffner Károly tevékenységének eredményeként jött létre. [[1870]]-ben ismét városi rangra emelték.