Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:G. M. Milizio, Cappella de' Cavalieri a Santa Maria in Aracoeli1.jpg|thumb|200px|Emilio de' Cavalieri mellszobra a római Basilica dell'Ara Coeli homlokzatán]]
'''Emilio de Cavalieri''' ([[Róma]], [[1550]] – Róma, [[1602]]) késő [[reneszánsz zene|renszánszreneszánsz]]-kora [[barokk zene|barokk]] olasz zeneszerző, zenetudós, [[orgona (hangszer)|orgonista]], [[diplomata]], [[koreográfus]], táncos. A [[firenzei Camerata]] tagja, az [[opera (színmű)|opera]] műfajának egyik megálmodója volt.
 
== Élete és munkássága ==
 
1550-ben arisztokrata család gyermekeként látta meg a napvilágot. Zenei tanulmányait Rómában végezte. 1578-tól az Oratorio del Santissimo Crocifisso orgonistája lett, majd 1584-ben [[Firenze|Firenzébe]] tette át székhelyét, ahol [[I. Ferdinánd toszkánai nagyherceg|Medici Ferdinánd]] udvarában álatlánosáltalános művészeti felügyelő lett. Ennek a pozíciónak a betöltése lehetővé tette számára, hogy megismerkedjen a város több híres zenészével, köztük [[Jacopo Peri]]vel. Velük együttműködve az opera műfajának egyik megalkotója lett. Szoros kapcsolatba kerül a Cameratával. Az társaság igen ösztönzőleg hat rá és fellelkesítette, másrészt el is keserítette. A sikerek és az eredmények mellett ugyanis tanúja volt az opera műfajának megalkotásában résztvevő zeneszerzők (elsősorban Peri és [[Giulio Caccini|Caccini]]) rivalizálásának is.
 
Cavalieri kezdetben [[intermédium]]okat komponált a [[Medici-család|Mediciek]] számára, amelyek még a késő reneszánsz stílusjegyeit viselték magukon. Aztán a század vége felé figyelme egyre inkább az új stílus, a [[monódia]] felé fordult. Az 1590-es években két [[pásztorjáték]]ot komponált és mutatott be ''Il satiro'' és ''La disperazione de Fileno'' címmekkelcímekkel. Ezután [[Torquato Tasso|Tasso]] ''Amintájából'' zenésített meg részleteket, majd 1598-ban megírta az ''Il giuco delle ciecat''. Ezek a művek már átmenetet képeznek az intermédiumok és az opera között. Műfaj megjelölésük [[rappresentaziono misicali]]. Ilyen darabokat már majd két évtizede rendszeresen adtak elő Firenze városában.
 
Cavalieri közben diplomáciai feladatokat is vállalt. Az 1590-es években gyakran utazott Rómába e feladatok teljesítése céljából. Legjelentősebb művét is az örök város számára írta. A ''[[La Rappresentazione di Anima et Corpo]]'' című darab a San Filippo Neri templomban adták elő. A mű egy operaszerű [[szakrális]] [[dráma]], számos monódikus résszel megtűzdelve. A darab sok rokonságot mutattat a későbbi kialakult [[oratórium]] műfajával, de mivel szerzője egyértelműen színpadi előadásra szánta, nem tekinthetjük az oratórium egyik korai példájának. A műben a monódikus és a [[madrigál]] stílus mellett a [[gregorián ének]]ek is jelentős szerepet kapnak. A darab erősen moralista és [[allegória|allegorikus]] hatású, megtűzdelve a népnek szóló [[szimbólum]]okkal.
 
A mű előszava fontos zeneelméleti dokumentum. A harmóniák gyorsításának problémáját tárgyalva Cavalieri gyakorlatilag megteremtette a számozott [[basszus]]t. Ezenkívül tárgyalja a [[vokális zene|vokális]] díszítés kérdéseit is. A mai modern értelemben használt olyan fogalmakat, mint a [[trilla]].
 
1600-ban a [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik]] és [[Medici Mária francia királyné|Medici Mária]] esküvője alkalmából rendezett ünnepség sorozat alkalmával Cavalieri a zeneigazgató szerepét töltötte be, és színpadra állította Peri [[Euridice (opera)|Euridicéjét]], a legrégebbi fent maradt operát. Ezután következett Caccini ''Il rapimento di Cefalójának'' bemutatója, amit a szerző Cavalieri nélkül, önállóan bonyolított le saját csapatával. Cavalieri úgy érezte, hogy ez is az ő hatásköre lett volna. Sértve érezte magát és dühösen otthagyta az egész ünnepséget. Ezzel Caccini elérte, amit akart: ő vehette át a zeneigazgató szerepét a rendezvényeken. Cavalierit már korábban is ellenszenvesen támadta, műveit és személyét is unalmasnak tartotta. Cavalieri ekkor tért vissza Rómába, ahol két év múlva meghalt.
 
Zenéje korának újszerű törekvéseit igyekezett egyesíteni. [[polifónia|Polifonikus]] műveiben, elsősorban a díszítések révén kiemelten kezel egy-egy dallamot. Olykor már [[disszonáns]] harmóniákkal is kísérletezik.
 
* [http://www.fidelio.hu/klub/cleofide/C/cavalieri.doc]
 
{{DEFAULTSORT:Cavalieri Emilio De}}
 
{{Portál|zene}}
69 449

szerkesztés