„Verseghy Ferenc (költő)” változatai közötti eltérés

Atyját, Verseghy Ferenczet, aki sóházi tiszt volt, korán elvesztette, így a nevelése anyja gondviselésére maradt. Az iskoláit [[1766]]-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]en kezdte, s [[1769]]-től [[Eger]]ben folytatta, ahol [[1771]]-ben a papnövendékek közé vették fel. [[1777]]-ben azonban kilépett, és egy évet a [[Buda (történelmi település)|budai]] egyetemen töltött, s akkor Jenő néven a [[pálosok|pálos szerzetesrendbe]] lépett. A [[teológia|teológiát]] [[Nagyszombat]]ban végezte, ahol fiatal növendéktársait [[héber nyelv|héber]] és [[görög nyelv]]ben oktatta, s [[1781]]. [[április 22.|április 22-én]] fölszentelték. A budai egyetemen [[1782]]-től felsőbb mathézist és teológiát hallgatott. [[1783]]-ban bölcseleti doktorrá, [[1784]]-ben pedig a hittudományok borostyánosává avatták. Volt szerzetében tanulmányi felügyelő, majd [[Pest (történelmi település)|Pest]]en hitszónok volt, akinek beszédeire távolabbról is eljártak. Mikor a rendet [[1786]]-ban eltörölték, tábori [[káplán]] lett; a török háború alkalmával a főhadiszálláson megbetegedett, kénytelen volt lemondani hivataláról, s magát negyedfél évig Pesten és Budán orvosoltatni, míg végre felgyógyult. Verseghy [[1789]]-ben és [[1792]]-ben cenzori állásért folyamodott a [[Helytartótanács]]hoz, kérvényében széles körű nyelvtudására hivatkozott.