„Collegium Hungaricum Berlin” változatai közötti eltérés

A magyar állam által fenntartott és a [[Balassi Intézet]] külföldi magyar kulturális intézeti hálózatába tartozó '''Collegium Hungaricum Berlin (.CHB)''' a művészet, tudomány, technológia, valamint életmód helyszínéül szolgál a berlini kulturális közegben. A [[Gragger Róbert]] által [[1924]]-ben alapított intézet aktív része a berlini és német kulturális életnek. Saját tematikák kidolgozása mellett speciális távlatot mutat az aktuális kérdések, ötletek és tervek terén és új impulzusaival hozzájárul ahhoz, hogy a közös európai kulturális tér hozzáférhetőbbé, átélhetőbbé váljon.<ref>http://www.hungaricum.de/hu/chb/</ref>

A [[Római Magyar Akadémia|római]] és a bécsi Collegium Hungaricumhoz hasonlóan magyar tulajdonú ingatlanban kapott helyet a berlini Collegium Hungaricum, a központi helyen fekvő Herz-palotában.<ref name="jegyzet">Ujvári Gábor összefoglalója a Magyar Intézetek történetéről (kézirat)</ref>

A berlini Collegium szorosan együttműködött a [[Humboldt Egyetem |Berlini Egyetem]] magyar intézetével. Fő feladata akkoriban olyan tehetséges, fiatal magyar kutatók támogatása volt, akik a német fővárosban folytatták tanulmányaikat, és gyümölcsöző tudományos kapcsolatokat építhettek ki. Tudományszervezési tevékenysége mellett a berlini Collegium "[...] mint ismeretes, a [[Németország]] és [[Magyarország]] között fennálló kulturális kapcsolatok középpontja" is volt (Schoen budapesti német követ [[1932]]-ben kelt, a magyar külügyminiszterhez címzett leveléből). <ref name="könyv">''A magyar kultúra követei - Kulturális Intézetek a világban''. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Külföldi Magyar Intézetek Igazgatósága (2006)</ref>

[[1945]]-ben szinte teljesen megsemmisült az épület (ma ennek helyén áll az új épület).<ref name="jegyzet" /> A Magyar Kultúra Háza [[1973]]-ban nyitotta meg kapuit az [[Alexanderplatz]] közvetlen szomszédságéban található Karl-Liebknecht-Strassén ([[Kelet-Berlin]]ben). Az új ház a tudomány helyett a kultúrára helyezte a hangsúlyt.<ref name="könyv" />

Magyarország [[1997]]-ben visszakapta a Dorotheenstrasse 12. alatti egykori Collegium Hungaricum (CH) telkét, Budapest fontolóra vette, hogy a harmadik évezred elvárásainak megfelelően újraéleszti a CH-t. A Magyar Ház [[2000]] óta ismét a Collegium Hungaricum nevet használja.<ref name="könyv" /> A háborúban megsemmisült régi épület helyén [[2007]]-ben avatták fel új, neo-[[Bauhaus]] stílusú épületét.<ref name="jegyzet" />

[[Gragger Róbert]] (1887-1926) filológus, kultúrdiplomata a berlini [[Humboldt Egyetem]] Magyar Intézetének ([[1916]]) és a Collegium Hungaricum Berlinnek ([[1924]]) volt alapítója és első igazgatója. Gragger Róbert nevéhez fűződik a legrégebbi, magyar nyelven fennmaradt vers, az [[Ómagyar Mária-siralom]] felfedezése is, amely az egyik legrégebbi nyelvemlékünk is. A Gragger által alapított és szerkesztett "Bibliographia Hungarica" [[1923]]-tól a külföldön megjelent magyar vonatkozású könyveket gyűjtötte. A Gragger Intézet – névadója szellemiségéhez hűen – a [[hungarológia]] folyamatos jelenlétét szeretné biztosítani mindennapi munkájában. Ennek érdekében a berlini [[Humboldt Egyetem]] Hungarológia Tanszékével, a [[Lipcse]]i Kelet-Európa Kutatási Központtal (GWZO) és más hungarológia-központokkal rendszeresen közös rendezvényeket valósítunk meg.<ref>http://www.hungaricum.de/hu/gragger-intezet/</ref>

Alföldi András, Asztalos Miklós, Barta János, [[Bay Zoltán]], [[Bogyay Tamás]], Brandenstein Béla, [[Bulla Béla]], [[Erdey-Grúz Tibor|Erdey Grúz Tibor]], Fekete Lajos, [[Fettich Nándor]], Fitz József, [[Harkai Schiller Pál]], [[Issekutz Béla]], Julow Viktor, Kerék Mihály, [[Keresztury Dezső]], Kesselyák Adorján, [[Kniezsa István]], Koch Ferenc, Maksai Ferenc, [[Malán Mihály]], [[Moór Elemér]], Móra Károly, [[Náray Szabó István]], Német Antal, Oroszlán Zoltán, [[Prohászka Lajos]], Rásonyi Nagy László, [[Soó Rezső]], [[Szebellédy László]], [[Sztrókay Kálmán]], Treml (Tamás) Lajos, Tuzson János, Wiczián Dezső<ref name="jegyzet" />