„Balogh Péter (püspök)” változatai közötti eltérés

A gimnáziumi pályát [[1804]] óta a debreceni főiskolában végezte. [[1809]]-ben felsőbb tudományokat kezdett folytatni, mire [[1815]]-ben a második grammatikai osztály köztanítójává választották. [[1818]]-ban a [[karcag]]i iskola igazgatója lett. [[1821]]-ben politikai pályára lépett és [[Pest (történelmi település)|Pest]]en felesküdött a királyi tábla jegyzőjévé. Ezután tiszteletesi pályára tért, és [[Bécs]]be utazott; külföldi egyetemre az akkori szigorú tilalom miatt nem mehetett, a protestáns [[teológia]]i intézet látogatása miatt egy évet Bécsben töltött. [[1822]] tavaszán visszatért hazájába, a [[nagyszalonta]]i gyülekezet hívta meg lelkésznek. [[1832]]-ben az egyházmegye [[esperes]]e, [[1855]]-ben helyettes, [[1860]]. [[május 15.|május 15-én]] pedig a tiszántúli református egyházkerület valóságos püspöke lett. A pátens idejében a püspökök közt ő vitte az ellenállásban a vezérszerepet.