Főmenü megnyitása

Módosítások

a
1 link kékítés
A '''Nemzeti Kulturális Alap'''ot (rövidítve: "NKA") az 1993. évi XXIII. törvény hívta életre, eredetileg [[Elkülönített állami pénzalapok Magyarországon|elkülönített állami pénzalap]] jogállással.
 
{{elavult}}
{{tataroz}}
 
== Története ==
Az 1993. évi törvény eredetileg [[elkülönített állami pénzalap]]ként hozta létre. A Nemzeti Kulturális Alap költségvetési önállóságát az [[elkülönített állami pénzalap]] státus, valamint a [[kulturális járulék]] bevezetése biztosította. Ez a megoldás nyújtotta a garanciát arra, hogy a kultúratámogatás e meghatározó területe ne legyen évente kitéve a költségvetési vitában nyomást gyakorló csoportoknak, a mindig szűkös források elosztási harcának. Az 1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény azonban megszüntette a Nemzeti Kulturális Alapnak ezt a státusát és [[Nemzeti Kulturális Alapprogram]] néven fejezeti kezelésű célelőirányzatként a központi költségvetés [[Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma]] fejezetének egyik alcímébe helyezte. Az 1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény azonban váratlanul – a fentiekkel ellentétesen – pénzügytechnikai érvekre hivatkozva, megszüntette a Nemzeti Kulturális Alap elkülönített állami pénzalap státusát, és Nemzeti Kulturális Alapprogram néven fejezeti kezelésű célelőirányzatként a központi költségvetés Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetének egyik alcímébe helyezte.<ref>http://www2.nka.hu/pages/ismerteto/0101.html</ref> Az Országgyűlés 2006-ban úgy döntött, hogy az Alapprogram esetében az Alappá történő visszaalakulás indokolt.<br> 2010. január 1-jével az Országgyűlés megszüntette a kulturális járulékot, és helyette az Alap fő bevételi forrásaként az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százalékát jelölte meg.
41 904

szerkesztés