„Pajzsos cankó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Videók a pajzsoscankóról: Kiemelt |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
32. sor:
A madárnak jellegzetesen hosszú a nyaka és kidomborodó, csüngő [[begy]]e van. A pajzsoscankó esetében a [[nemi kétalakúság]] jelentős mértékű. A [[hímnem (biológia)|hím]] jóval nagyobb a [[nőnem (biológia)|tojónál]]. A nászidőszakban színes tollak nőnek a hímek fején, toll nélküli pofáján a [[bőr (anatómia)|bőre]] narancssárgává válik, a begyi része megfeketedik és nyaka körül a [[nyakfodor]]hoz hasonló nyakgallér alakul ki. A tojó és a párzó időszakon kívül a hímek tollazata is felül szürkésbarna, alul fehéres. Az [[udvarlás]] alatt a hímek a fej- és nyaktollakat felmeresztik. A nászruhás hím három különböző színű lehet, az egyik változat színe megegyezik a tojóéval. Dürgőhelye az úgynevezett [[lek (madarak)|lek]] (az a hely ahová a hím madarak – nemcsak a pajzsoscankók – összegyűlnek egymással vetélkedni a tojók kegyeiért), melyen belül a hímek számos stratégiát bevetnek a sikeres párzás érdekében. A tojó évente csak egyszer párosodik és a talajon jól elrejtett fészekbe általában négy [[tojás (biológia)|tojást]] tojik. A tojó egyedül költi ki és neveli fel a fiókáit. A fiókák [[madarak#Fészekhagyó|fészekhagyók]], kikelésük után elhagyják a fészket. A fészekalj [[ragadozó életmód|támadói]] közé tartoznak a [[rókák]], az [[macska|elvadult macskák]], a [[hermelin]]ek, valamint a [[sirályfélék]], a [[varjúfélék]] és a [[halfarkasfélék|halfarkasok]].
A pajzsoscankó táplálékszerzéskor [[csőr]]ének segítségével kitapogatja az [[iszap]]ban élő [[gerinctelenek]]et. A nedves [[füves puszta|füves pusztákon]] és a mocsaras területeken egyaránt keresgél, ezért ha [[Étel|tápláléka]] a talaj felszínén is előfordul, akkor egyszerűen a [[látás]]ára hagyatkozik. Párzási időszakban főleg [[rovarok]]at eszik, de növényi eredetű ételt is fogyaszt. [[Ősz|Ősszel]]
== Rendszertani besorolása és a neve ==
|