„Festetics György (mezőgazdász)” változatai közötti eltérés

Tolnai[[Gróf]] gróf[[tolna]]i '''Festetics György''' ([[Simaság|Ság]], [[1755]]. [[január 1.]] – [[Keszthely]], [[1819]]. [[április 2.]]) a keszthelyi [[Georgikon]] alapítója, gróf [[Festetics Pál (kamarai alelnök)|Festetics Pál]] kamarai alelnök és Bossányi Júlia grófnő fia, gróf [[Festetics László]] apja, gróf [[Széchényi Ferenc]] sógora.

16 éves korában a [[bécs]]i [[Theresianum (Bécs)|Theresianumban]] tanult, ahol architektúraiépítészeti rajzkísérleteivel tűnt ki; ezért az ottani szépművészetek akadémiája tiszteletbeli tagjává választottafogadta. 21 évesen az udvari kamaránál kezdte hivatali pályáját, azonban [[1778]]-ban katonának állt a Nádasdy-huszárezredben. [[1786]]-ban a bécsi magyar nemesi testőrséghez került Bécsbe, ahol megismerkedett a [[Felvilágosodás|francia felvilágosodás]] eszméivel.

18 évig szolgált a hadseregben. [[1790]]. [[június 12.|július 12-én]] mint a [[Graeven huszárezred]] alezredese, néhány tiszttársával folyamodványt nyújtott be az [[országgyűlés]]hez, melyben kérte, hogy a magyar ezredeket teljesen magyar lábra állítsák. Ezzel a lépéssel Bécsben nagy neheztelést vont magára. [[1791]] májusában kilépett a hadi szolgálatból és keszthelyi magányába vonult vissza, ahol a még nagyatyja által tervbe vett családi majorátusmajorság megállapításán, gazdasága rendbe hozásán munkálkodott.

[[1799]]–[[1801]] között új épületszárnyat építtetett a kastélyhoz, itt található a Helikon Könyvtár, [[Magyarország]] legnagyobb és egyetlen épen maradt magánkönyvtára, több mint 90 ezer, főleg [[18. század|18. és]] [[19. század]]i kötetével és eredeti berendezésével.

A hazai gazdálkodás fejlesztésére [[1797]]-ben Keszthelyen gazdasági iskolát (GeorgikontGeorgikon) alapított, amelyet [[József nádor]] [[1801]]. [[augusztus 23.|augusztus 23-án]] szántással szentelt fel. Ugyanabban az évben a keszthelyi kis gimnáziumot öt osztályúváötosztályossá emeltette és abban nemes ifjak számára convictust alapított (amelyet [[1808]]-ban [[Sopron]]ba helyezett át). és abban nemes ifjak számára kollégiumot alapított.

[[1802]]-ben negyvenezer forint tőkét ajánlott föl, hogy annak kamatából három magyar nemes ifjú a bécsi mérnöki kar iskolájában a hadi tudományokat tanulhassa. [[1809]]-ben a francia háborúkor száz, utóbb ötszáz huszárt állított ki saját költségén a hadsereghez; Zala vármegyénél pedig 100 000 forintot tett le a szegényebb nemesek hadba állására. [[1817]]-től kezdve évenként a király neve napján nemzeti ünnepet rendezett, ahol a jelesebb magyar írókat emlékfa-ültetéssel és tiszteletdíjakkal örvendeztette meg. A hazai tudományos életnek is egyik fő pártolója és előmozdítója volt. A [[Göttingen|göttingai]] tudós társaságnak levelező tagja volt.