„Mecklenburg-Elő-Pomeránia” változatai közötti eltérés

| teljes név = Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia

'''Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia''' ([[Német nyelv|németül]]: ''Mecklenburg-Vorpommern'') [[Németország]] egyik [[Németország tartományai|tartománya]] az ország északkeleti részén, fővárosa [[Schwerin]]. Területét észak felől a [[Balti-tenger|Keleti-tenger]], keletről [[Lengyelország]], délről [[Brandenburg]], nyugatról [[Niedersachsen|Alsó-Szászország]] és [[Schleswig-Holstein]] tartományok határolják. [[Németország]] egyik legnaposabb vidékét számtalan apró és nagyobb [[tó]] tarkítja.

A tartományt [[1945]]-ben [[Németország]] szovjet megszállási övezetében az egykori [[Mecklenburg]] és a történelmi [[Pomeránia]] még akkor is [[Németország]] határain belül fekvő területének összevonásával. [[1952]]-ben a tartományt feloszlatták, de [[1990]]-ben újból elnyerte az egységes [[Németország]]on belüli önállóságát. A rendszerváltást követően Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomerániában munkanélküliséggel és a szélsőséges eszmék megerősödésével kísért permanens gazdasági-társadalmi válság bontakozott ki.

Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia a leglaposabb vidékek közé tartozik [[Németország]]ban. A táj gerincét a tartomány déli szélén végigfutó [[moréna]]sor jelenti. Ennek legmagasabb pontja a tartomány délkeleti szegletében elhelyezkedő ''Helpter Berge'' ([[magyar nyelv|magyarul]] kb. ''Helpti hegyek''), egy 179 [[méter]] magasra emelkedő morénahalom-vonulat. A délnyugati tartományi határ mellett magasodó, 177 [[méter]] magas ''Ruhner Berge'' morénahalom a második legmagasabb pontja Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomerániának.

Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia a [[Germán-Lengyel-síkság]] északi részén fekszik. A síkság egészének kialakulását, felszíni formáit meghatározzák a [[legutóbbi jégkorszak]] eseményei. Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia területe a [[tenger]]től távolodva enyhén emelkedik. Területét két nagy [[ősfolyamvölgy]] fogja közre, délnyugaton az Ős-[[Elba (folyó)|Elba]], míg északkeleten az Ős-[[Odera]] által mélyített völgyek fekszenek. Az ősfolyamvölgyek által közrezárt területen fekszik a [[Pomerániai tóhátság]] hatalmas morénavidéke. A dimbes-dombos tájat a [[Skandinávia|Skandináviából]] ideszállított hordalékkal töltötte fel az északról érkező belföldi jég. A homokos-kavicsos talajú vidéken rendre felbukkannak a belföldi jég által hátrahagyott formák: [[Óz (forma)|ózok]], [[drumlin]], [[kame]]-ek. A tartományban több helyen is felbukkannak a [[vándorkő|vándorkövek]], a legnagyobbak [[Rügen]] szigetén találhatóak.

Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia az ország tavakban egyik leggazdagabb régiója. A jégkorszaki morénahátságokon több nagy tóvidék alakult ki. [[Mecklenburgi tóháság]]on számtalan kisebb-nagyobb glaciális eredetű tó búvik meg. Ezek között a legnagyobb a [[Müritz]] és a [[Schwerini-tó]], a legkisebbek csupán pár négyzetméteresek. A tartomány 2028 tava összesen 738 km²-t borít. A tartomány területét több kisebb folyó szeli át, amelyek a tóhátság tavaiból erednek, illetve egyes tavakon keresztül is haladnak. Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia délnyugati szeglete az [[Északi-tenger]] vízgyűjtőjéhez tartozik, míg az északi és keleti vidékek a [[Balti-tenger]] vízgyűjtőjén fekszenek. A fő vízfolyások a [[Warnow]], a [[Peene]] és a [[Havel (folyó)|Havel]].

| language = német}}</ref> Az csapadék átlagos mennyisége 600 milliméter/év körüli, a legcsapadékosabb hónap a [[július]], a legszárazabb a [[február]]. A hőmérséklet-ingadozás északnyugatról délkelet felé növekszik. A leghidegebb hónap január, ilyenkor Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia nyugati vidékein 0&nbsp;°C, a délkeleti vidékeken -1&nbsp;°C az átlagos hőmérséklet. Az enyhe telet hűvös nyár követi, a hosszú nappalok során is csak átlag 16 fokig emelkedik a hőmérséklet.

Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia a [[második világháború]] végén jött létre. A győztes szövetséges nagyhatalmak [[Németország]]ot tartományokra osztották fel. A szovjet megszálló hatóságok az egykori [[Mecklenburg]] és [[Pomeránia]] tartományok, illetve néhány környező terület összevonásával hozták létre az új tartományt. A közigazgatási egység területe 22893&nbsp;km²-re rúgott. [[1947]]-ben nevét egyszerűen Mecklenburgra változtatták, majd [[1949]]-től az újonnan kialakított [[Német Demokratikus Köztársaság]] része lett. 1952-ben a tartományt az [[NDK]] közigazgatási reformjának keretében feloszlatták. Területén három megyét (Neubrandenburg, Rostock és Schwerin) szerveztek, egyes periférikus települések más tartományokból megszervezett megyék fennhatósága alá kerültek.

A német egység megvalósulásával [[1990]]. október 3-án jött újra létre Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia. A tartomány újjászervezésében [[Hamburg]] és [[Schleswig-Holstein]] nyújtott segítséget. Az első szabad tartományi választásokra [[1990]]. [[október 14.|október 14-én]] került sor, amely után [[CDU]]-[[FDP]] koalíció alakíthatott kormányt. Heves vitákat követően a [[Rostock]] helyett [[Schwerin]]t választották fővárosnak és a parlament székhelyének.

Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomerániában a nem [[németek|német]] származású csoportok aránya a [[német tartományok|tartományok]] közötti legalacsonyabbak közé tartozik, mindössze 2,3%. A területen összesen 39 ezer külföldi él, létszámuk a [[2003]]-as csúcsérték óta lassan csökken.<ref>{{cite web

A [[második világháború]] előtt a tartomány területén az evangélikus kereszténység volt az uralkodó vallás. Az [[1945]]-öt követően kiépülő államszocialista rendszer nyugatbarát ellenfélként tekintett az egyházi szervezetekre. A kedvezőtlen társadalmi légkörben a vallásukat gyakorlók száma gyors csökkenésnek indult és a többi egykori [[NDK]]-területhez hasonlóan megnőtt az [[ateizmus|ateisták]], illetve a [[vallás]]t nem gyakorló polgárok száma. [[2004]]-ben a Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia lakóinak túlnyomó többsége, 76,5%-a vallástalan volt.<ref name="mvrel">{{cite web

[[1990]] óta minden negyedik évben kerül sor az általános tartományi parlamenti választásokra. Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia törvényhozásában [[1994]]-ig 66, azóta pedig 71 képviselő foglal helyet. A tartományt 36 egyéni választókörzetre osztották. Az egyéni választókörzetek mellett szavazni lehet az ún. pártlistákra is. A parlamentbe az a párt juthat be, amelyik a pártlistákra leadott szavazatok legalább 5%-át éri el, de nem követelmény, hogy a párt képviselőjelölteket állítson az egyéni választókörzetekben.<br />

[[1900]]-től [[1998|'98]]-ig a [[konzervatív]] [[CDU]] volt a kormány vezető ereje, azóta azonban megerősödtek a [[SPD|szociáldemokraták]]. Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomerániában hagyományosan erős a [[PDS]], a volt [[NDK]]-állampárt, amely [[1998]] és [[2006]] között a [[SPD|szociáldemokraták]] partnereként a kormány tagja volt. A nyugati tartományokban elérteknél rendre gyengébb eredményeket produkálnak a [[Szövetség '90/Zöldek|Zöldek]], akik eddig egyetlen ciklusban sem érték el az 5%-os küszöböt. A [[FDP|liberálisok]] 12 év után [[2006]]-ban térhettek vissza a törvényhozásba.<ref>[http://www.election.de/hist/hist_mv.html A tartományi választások eredményei]; Elérés: 2007. október 31.</ref> Hatalmas [[németország]]i és nemzetközi felháborodást váltott ki, amikor a [[2006]]-os választásokon a szélsőjobboldali [[NPD]] 7,3%-ot elérve jutott a parlamentbe.<ref>[http://www.nol.hu/cikk/418656/ Elutasítja a szélsőjobboldali NPD betiltását a német parlament elnöke]; A Népszabadság cikke; 2006. szeptember 26.; Elérés: 2007. október 30.</ref><ref>[http://www.nol.hu/cikk/418161/ Aggasztó férfivilág Pomerániában]; A Népszabadság cikke; 2006. szeptember 22.; Elérés: 2007. október 30.</ref><ref>[http://www.mno.hu/portal/375713?searchtext=Pomer%C3%A1nia Betiltanák a neonáci pártot]; A Magyar Nemzet cikke, 2006. szeptember 26.; Elérés: 2007. október 30.</ref> A tartomány politikailag két elkülönülő régióra válik szét: míg a nyugati Mecklenburgban a baloldal, addig a keleti Elő-Pomerániában a konzervatívok erősek.<br />

<div style="background: #ccddcc; text-align: center; border: 1px solid #667766" class="NavHead">'''Választások eredményei Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomerániában [[1990]] óta<ref>[http://www.election.de/hist/hist_mv.html A tartományi választások eredményei]; elérés: 2008. október 21.</ref>'''

A tartomány kormányának jelenleg 10 tagja van. A kormány miniszteri rangú tagja a nőügyi és esélyegyenlőségi államtitkár is. Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia [[Németország]] részeként nem folytat önálló diplomáciai tevékenységet, de a nemzetközi kapcsolatokat ápolja. A tartományt külföldön a miniszterelnök képviseli.<ref>[http://mv.juris.de/mv/Verf_MV_rahmen.htm Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia alkotmánya]; Elérés: 2007. november 4.</ref> A kormányban 6 [[SPD]]-s és 4 [[CDU]]-s miniszter dolgozik:

A tartomány alkotmányát csak igen hosszú vita után, [[1993]]. [[május 23.|május 23-án]] fogadta el a tartományi parlament. Az alkotmányt egy [[1994]]. [[június 12.|június 12-én]] tartott népszavazáson a tartomány polgárai is megszavazták.<ref>[http://www.statistik-mv.de/pages/txt_wahlen_volksent94.htm Az alkotmányról rendezett népszavazás eredményei]; Az alaptörvény tervezete éles politikai vitákat váltott ki, ezért a keleti tartományok közül Mecklenburg-Elő-Pomerániának az utolsóként készült ez az alkotmánya. Míg más tartományokban alacsony részvétel mellett és viszonylag zökkenőmentes volt az alkotmány elfogadása, addig Mecklenburgban 65%-os részvétel mellett csak a lakosság 60%-a támogatta az alkotmányt. Elérés: 2007. november 4.</ref> Az alaptörvény három fejezetben (Alapvetés, Államszervezet, Állami funkciók) rendelkezik a tartomány működésének elveiről; az állam létezésének céljeként fogalmazza meg [[Keleti-tenger]] partján fekvő államokkal való együttműködést, az európai integráció elmélyítését és a természeti környezet és az állatok védelmét.<ref>[http://www.verfassungen.de/de/mv/mv93-index.htm Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia alkotmánya]; Elérés: 2007. november 4.</ref>

Schwerin a legkisebb népességű tartományi főváros. A középváros erdők és kisebb-nagyobb tavak által tagolt területén mindössze 100 ezer ember él. A város a 14. századtól kezdve a mecklenburgi hercegi állam székvárosa volt. A város jelképe az [[1837]]-ben felépült Schwerini Kastély. A [[második világháború|háború]] idején a várost számos angolszász bombatámadás érte, majd [[1945]] novemberében a szovjet megszállási zónába került. 1947-ben a szovjetek az újonnan szervezett Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány fővárosául jelölték ki, majd 1952-ben a tartományok feloszlatása után a róla elnevezett megye székhelye lett. Németország 1990-es egyesítése után újból tartományi székhelyül választották, hogy a tartomány központjában fekvő, Schwerinnél minden tekintetben jelentősebb [[Rostock]] károsan nagyra nőtt központi szerepkörét ne erősítsék tovább.

|+'''A Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomerániai körzetek 1994-tól 2011-ig'''

|+'''Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia <br /> körzeti jogú városai'''

[[Fájl:KreisreformMecklenburgVorpommern2009.png|thumb|right|200px|Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia körzetei (elválasztott terv)]]

|+'''A 2009-től tervezett Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomerániai nagykörzetek'''

{{fő|Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia vasútvonalainak listája}}

Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány – földrajzi helyzetéből adódóan – a közúti infrastruktúra tekintetében hagyományosan [[Németország]] egyik legelmaradottabb térsége. A part menti hajózás a Keleti-tenger [[beltenger]] jellege miatt már a középkor elején is biztonságos volt, ezért a kelet-nyugat irányú utakra nem volt szükség. Az autópályák kiépítése csak a [[1960-as évek|60-as években]] indult el. Elsőként a [[Hamburg]]ot az akkori [[Nyugat-Berlin]]nel összekötő tranzitautópálya épült meg a tartomány délnyugati csücskében. [[1978]]-ban a [[Rostock]]ot [[Berlin]]nel összekötő útszakasz nyílt meg. A német egység megvalósulása után 14 év alatt épült meg a [[Keleti-tenger]] mellett futó és a tartomány közlekedési gerincoszlopát jelentő A20-as autópálya. [[2003]]-ban nyílt meg a [[Rostock]]ot a [[Warnow]] folyó alatti alagúttal északról tehermentesítő autópálya.

[[Kategória:Mecklenburg–ElőMecklenburg-Elő-Pomeránia| ]]