Wikipédia

„Pataki József (történész)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
infobox
Címke: HTML-sortörés
Nincs szerkesztési összefoglaló
26. sor:
Tanári pályáját egykori gimnáziumában kezdte, majd [[Marosvásárhely]]en, a Római Katolikus Tanítóképzőben és gimnáziumban tanított.
 
[[1941]]–[[1944|44]] között a [[csíkszereda]]i [[Márton Áron Gimnázium|Római Katolikus Főgimnázium]] igazgatója volt, ebben az időszakban szerkesztette az Iskolai Értesítőt, cikkei jelentek meg az [[Erdélyi Iskola (folyóirat)|Erdélyi Iskola]], az [[Erdélyi Tudósító]] és a [[Székely Nép (napilap)|Székely Nép]] című lapban.
 
1944-től katonai szolgálatot teljesített, majd orosz hadifogságba került, ahonnan [[1948]] végén szabadult.
 
[[1949]]–[[1955]] között a kolozsvári Kereskedelmi középiskola, majd a Tanártovábbképző Intézet tanára, [[1956]]-tól a [[Bolyai Tudományegyetem]] történelem karának volt a professzora. Az egyesített Babeș-Bolyai Egyetemen a középkori egyetemes történet magyar előadója volt nyugalomba vonulásáig.
 
[[1990]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] külső tagjává választotta.
 
Doktori disszertációját ''Anjou királyaink és a két román vajdaság'' címmel a Ferencz József Tudományegyetemen védte meg 1944-ben.
 
1993. szeptember 17-én hunyt el, Kolozsváron a [[Házsongárdi temető]]ben helyezték örök nyugalomra.
 
[[Demény Lajos]]sal közösen kutatták és tárták fel a huszita mozgalom erdélyi elterjedésének és az [[erdélyi parasztfelkelés|1437-es parasztfelkelés]] okainak ismeretlen adatait. Tanulmányaikat ''A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem (1945–1955)'' című kötete közölte 1956-ban, ''A huszita forradalmi mozgalom elterjedése hazánkban, és hatása a parasztok 1437–38. évi felkelésére'' címmel.
 
''A magyar és a román tudományos kapcsolatok történetéhez'' készült beszámolója a ''Kelemen Lajos Emlékkönyvben'' jelent meg [[1957]]-ben.
 
[[Erdély]] gazdasági fejlődésének tervére vonatkozó levéltári feldolgozásai közé tartozik az [[1971]]-ben Csíkszeredában kiadott, ''A Csíki vashámor a XVII. század második felében '' című tanulmánya, amely a székelyföldi vasipari hagyományokat mutatja be.
 
A [[Nürnberg]]ben őrzött okmányok mélyreható elemzése lehetővé tette, a [[Hunyadi-család|Hunyadiak]] vajdahunyadi uradalmában folytatott gazdálkodás megismerését. Ez az értékes [[XVI. század]]i forrásanyag a [[Román Akadémia]] gondozásában jelent meg [[1973]]-ban, amelynek összegyüjtéséértösszegyűjtéséért, illetve feldolgozásáért [[Nicolae Bălcescu-díj]]jal tüntették ki.
 
''Legenda és valóság'' címmel közölte a [[Korunk]] 1970/4 számában a ''Csíki székely krónikáról'' írt kritikáját.
50. sor:
Történetírói érdeme a székelység múltjára vonatkozó anyag feltárása. [[Imreh István (történész)|Imreh István]]nal közösen kutatták és tették közzé román nyelven az [[Acta Napocensis]] [[1967]], [[1969]]-es múzeumi évkönyvben, valamint magyar nyelven az [[Aluta]] 1969 és [[1970]]-es számában [[Udvarhelyszék (történelmi)|Udvarhelyszék]] mezőgazdaságának XVI. századi múltjából készült munkájukat. Ugyancsak közös tanulmányuk, ''A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején'', amely a ''Székely felkelés 1595-1596 előzményei, lefolyása, következményei'' című könyvben jelent meg, [[1979]]-ben.
 
Az [[1981]]-ben elkészült ''Kolozsvári emlékírók 1603–1720'' című kötete több évtizedes kutatásának eredménye, amely Kolozsvár múltjára vonatkozó, kiadatlan emlékiratok közreadásával vált hasznos forráskiadvánnyá.
 
Demény Lajossal együttműködve és a [[Kriterion Könyvkiadó]] segítségével indították útjára a [[Székely Oklevéltár]] új sorozatát, melynek köteteiben az egykori Udvarhelyszék törvénykezési anyagaiból válogattak. Az [[1983]]-ban és [[1985]]-ben megjelent I. és II. kötetet közösen szerkesztették, ugyanakkor az [[1994]]-ben megjelent III. kötet előkészítésében is részt vett.
 
[[1991]]-ben [[Batthyány Ignác]] születésének 250. évfordulója alkalmával, a [[Csíki Székely Múzeum]]ban szervezett emlékkiállításon, Pataki József méltatta a nagynevű erdélyi püspök munkásságát.
 
Imreh Istvánnal közösen állították össze a ''Kászonszéki krónika 1650–1750'' című könyvet, amely [[1992]]-ben jelent meg az [[Európa Könyvkiadó]] és a Kriterion Könyvkiadó közös gondozásában. Az előszóban az alábbiakat olvashatjuk: ''„A hajdani kászoniak életét, sorsát felidézve, magyar nemzetiségi önismeretünk ügyét kívántuk szolgálni. Valljuk, hogy a teljességre, épségre törő emberi életnek nélkülözhetetlen eleme a valóságot tükröző, csonkítatlan történeti tudat.”''
 
== Művei ==
65. sor:
* Atitudinea lui Radu de la Afumați și a lui Joan Zápolyan în ajunul luptei de la Mohács În: Studia, 1967.
* Contribuții la studiul agriculturii Transilvănene 1570–1610. Imreh Istvánnal Acta MVSEL Napocensis, I. II. 1967, 1969.
* Adatok Udvarhelyszék mezőgazdaságához 1570–1610. Imreh Istvánnal. Aluta I., Sepsiszentgyörgy, 1969.
* Legenda és valóság. Korunk 1970/4
* Adatok Udvarhelyszék állattartásához 1570-1610. Imreh ItvánnalIstvánnal. Aluta II., 1970.
* A csíki vashámor a XVII. század második felében. Csíkszereda, 1971.
* Domeniul Hunedoara la începutul secolului al XVI-lea. Bukarest, 1973.
* Tanulmányok a romániai együttlakó nemzetiségek történetéből és testvéri együttműködéséről a román nemzettel. In: Sdudia, 1976.
* A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején. Imreh Istvánnal. In: Székely felkelés 1595–1596 előzményei, lefolyása, következményei. Bukarest, 1979.
* Székely oklevéltár. I–II. Demény Lajossal. Bukarest, 1983, 1985.
* Kolozsvári emlékírók 1603–1720. Fehér könyvek. Bukarest,1990.
83. sor:
* Binder Pál: Megjegyzések a Kolozsvári emlékírók névmutatójához. Helikon 1991/21.,
* [[Dankanits Ádám]]: A levéltár tett történésszé. Beszélgetés Pataki Józseffel. A Hét 1975/30.,
* [[Demény Lajos]]: A történész Pataki József emlékére. A Hét 1993/43.,
* [[Egyed Ákos]]: Székely oklevéltár. Utunk 1983/27.
* Egyed Ákos: Háromszék egy évszázada. Háromszék 1993/8,
* [[Fodor Sándor (író)|Fodor Sándor]]: „Vidéki” kiadvány. Utunk 1971/48.,
* Fügedi Erik: Domeniul Hunedoarei… Agrártörténeti Szemle 1976/3–4.,
* Heckenast Gusztáv: A Csíki vashámor. [[Századok (folyóirat)|Századok]] 1974/3.,
* [[Imreh István (történész)|Imreh István]]: Új székely oklevéltár. Korunk 1983/9.,
* Ruffy Péter: Húszezer családnév a XVII. század elejéről. Magyar Nemzet 1976. augusztus 24.,
* Miklós László: Forrás nélkül történelmet nem lehet művelni. Romániai Magyar Szó 1990. július 24.,
* [[Szőcs János (történész)|Szőcs János]]: Pataki József, a történetíró. Hargita Népe, 2008. december 20.
108. sor:
* A Csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium Évkönyve az 1994-95. tanévről. Csíkszereda, 1995.
* Imreh István–Pataki József: Kászonszéki krónika 1650–1750. Budapest–Bukarest, 1992
* Hargita Népe: Szőcs János: Pataki József, a történetíró. 2008. december 20.
* Kelemen Lajos Emlékkönyv. Bukarest, 1957.
* Miklós József: Csíki Lexikon. Csíkszereda, 2004.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pataki_József_(történész)”