„Sztrájk” változatai közötti eltérés

A „sztrájk” szó [[angol nyelv|angol]] eredetű (''strike''), [[német nyelv|német]] közvetítéssel került a [[magyar nyelv]]be. [[Francia nyelv|Franciául]] ''grève'', [[spanyol nyelv|spanyolul]] ''huelga''.<!--A spanyolt azért írtam ide, mert itt volt franciául is, és nem értem, az minek.--> Magyar megfelelője a „munkabeszüntetés”.

Az ókori ipari műhelyekben, majd a középkorban is előfordultak munkabeszüntetések a céhes ipar s még inkább a [[manufaktúra|manufaktúrák]] keretében, a sztrájkok igazi jelentősége a [[kapitalizmus]] korában, a gyárak megjelenése, a nagyüzemi proletariátus kialakulása után , a 18. század végén és a 19. század elején bontakozott ki. Kezdetben a munkások ösztönös tiltakozásának eszköze volt a kizsákmányolás növelése ellen, később a [[szakszervezet]]ek irányításával céltudatosan és szervezetten zajlott le. Eleinte csak egy üzemen, majd egy városon belül egy-egy meghatározott iparágra terjedt ki és többnyire gazdasági jellegű volt. Az 1830 - 1840-es években a legfejlettebb tőkésállamban, [[Egyesült Királyság|Nagy Britanniában]] jelentkeztek először a [[választójog]] megadásáért vívott politikai sztrájkok a [[chartizmus|chartista mozgalom]] keretében, amelyek aztán minden fejlettebb államban tért hódítottak. Sokan a [[mexikói forradalom]] közvetlen előzményeinek tekintik az 1906-os [[cananeai sztrájk|cananeai]] és az 1907-es [[Río Blancó-i sztrájk]]okat.<ref>{{hiv-web |url=http://www.inehrm.gob.mx/Portal/PtMain.php?pagina=cananea-articulo |cím=Cananea: Balas contra piedras, piedras contra balas |szerző=Luis Enrique Moguel Aquino |kiadó=INEHRM |nyelv=spanyol |elérés=2014-05-12}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.inehrm.gob.mx/Portal/PtMain.php?pagina=exp-huelga-rio-blanco-articulo |cím=Río Blanco: crónica de un movimiento obrero textil |szerző=Roberto Espinosa de los Monteros |kiadó=INEHRM |nyelv=spanyol |elérés=2014-05-12}}</ref> A szociáldemokrata, illetve a szocialista pártok a 19. század végén és és a 20. század elején több államban szerveztek politikai sztrájkot. Miután az általános sztrájknak mint a fegyveres felkelés előkészületének szerepe az [[1905]] - [[1907]]-es orosz polgári demokratikus forradalom során kibontakozott, a jobboldali szociáldemokrata igyekezett visszatartani a proletariátust az általános sztrájktól. [[Oroszország]]ban az [[első világháború]] idején, az [[1916]]-os és az [[1917]] eleji nagy sztrájkok a tömegek háborúellenességét és forradalmi hangulatát juttatták kifejezésre. [[1917]] nyarán egymást követő hatalmas sztrájkok a bolsevikok politikáját támogatták az Ideiglenes Kormány ellen. Az Októberi Szocialista Forradalom hatására világméretekben a legnagyobb sztrájkhullám bontakozott ki. Ezek közül a legjelentősebbek voltak az 1918. januárjában [[Ausztria|Ausztriában]] és [[Magyarország]]on, [[1918]]. novemberében [[Németország]]ban [[1919]] elején [[Olaszország]]ban lezajlott általános sztrájkok és az általános vasutas sztrájk [[1920]]-ban [[Franciaország]]ban. A két világháború közötti időszakban, amikor a sztrájkok szervezésében és vezetésében már jelentős szerepük volt az Októberi Szocialista Forradalom után alakult új típusú forradalmi munkáspártoknak, legnagyobb szabásúak az [[1926]]-os angol általános, az [[1925]] - [[1926]]-os hongkongi, az [[1934]]-es franciaországi sztrájkok voltak. Jóllehet a fasiszta államok korlátozták vagy megszüntették a munkások jogát, egyes a fasiszták megszállása alatt álló államokban - mint pl. [[Hollandia|Hollandiában]] - nagyméretű hitleristaellenes tömegsztrájkok zajlottak le. A [[második világháború]] után széles körű sztrájkmozgalom bontakozott ki a vezető [[imperialista]] országokban, az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban (acélipari sztrájkok) és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] is. [[Belgium]]ban és [[Olaszország]]ban országos méretű tömegsztrájkok zajlottak le, rendkívül jelentős volt a több milliós tömegeket megmozgató japán politikai általános sztrájk [[1960]]-ban, valamint [[1962]]-ben a francia általános sztrájk, amely a [[fasizmus]] erőinek megfékezésére irányult. Jelentős sztrájkok zajlottak le [[1962]]-ben [[Spanyolország]]ban, [[Portugália|Portugáliában]] és [[Brazília|Brazíliában]] is.

A tőkések és az állami szervek kezdettől fogva igyekeztek gátolni a sztrájkmozgalom kibontakozását. A [[céh]]eket eltörlő [[1972]]. évi [[ipartörvény]] jogellenesnek mondta ''a közös munkabeszüntetés céljából történt összebeszéléseket''. Az [[1884]]. évi ipartörvény pedig büntetendő cselekménynek minősítette. Ez a rendelkezés ([[1922]]-ben megerősítve) a felszabadulásig érvényben volt. [[1880]]-ban megtiltották a sztrájkolók segélyezését, a sztrájkalap létesítését is. A burzsoá földesúri büntetőtörvénykönybüntetőtörvénykönyv a közhivatalnokok sztrájkjait ''a hivatali kötelesség megtagadása'' címén büntette. Az [[1880]]-as évek sztrájkmozgalmait a pécsi bányászok sztrájkja indította meg ([[1882]]), [[1889]]-ben a hadfelszerelési gyárak munkásainak sztrájkjával zárultak. [[1890]]-től a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]] és a megerősödő [[szakszervezet]]i mozgalom segítségével a sztrájkok szervezettebbé váltak. Ebben az időben újból és újból fellobbant a mezőgazdasági munkások sztrájk mozgalma. Megtorlásul és megelőzés céljából az [[1898]]-ban hozott törvény kimondta, hogy karhatalommal kell a munkát megszüntető munkavállalót visszavinni a birtokoshoz.

== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==