„Irídium” változatai közötti eltérés

29 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
a
Bot: a(z) zh:铱 kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások
a (clean up AWB)
a (Bot: a(z) zh:铱 kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások)
{{Elemdoboz_lábléc | color1=#ffc0c0 | color2=black}}
 
Az '''irídium''' [[kémiai elem]], vegyjele '''Ir''', [[rendszám (kémia)|rendszámrendszáma]]a 77, azaz a [[periódusos rendszer]] 77. eleme. Nyelvújításkori neve ''neheny''<ref name=kfki>{{cite web| url = http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html| title = A magyar kémiai szaknyelv kialakulása| accessdate= 2010-12-03| author = Szõkefalvi-Nagy Zoltán| coauthors = Szabadváry Ferenc| year = 1972| work = A kémia története Magyarországon| publisher = Akadémiai Kiadó}}</ref>. A természetben is előforduló egyik legnagyobb [[sűrűség]]ű, nagyon kemény, törékeny, ezüstös-fehér színű [[átmenetifémek|átmenetifém]],
a [[platinacsoport]] tagja. A természetben a [[platina]] vagy [[ozmium]] elemekkel alkotott természetes ötvözetként fordul elő, [[nemesfém]].
 
Az irídiumot a gyakorlatban nagy teherbírású [[ötvözet]]ekben használják, amelyek nagyon magas hőmérsékletnek is ellenállnak, így általában magas hőmérsékleten működő berendezésekben, elektromos érintkezőkben, és a [[platina]] szilárdságát fokozó anyagként, töltőtollak hegyeként is használják.
 
== Jellemzői ==
=== Fizikai tulajdonságai ===
Az irídium a [[platinacsoport]] tagja, fehér, platinához hasonló színű, de enyhén sárgás árnyalatú [[fém]].
 
Az irídium mért [[sűrűség]]e csak alig valamivel (kb. 0,12%-kal) alacsonyabb, mint az [[ozmium]]é, az ismert legmagasabb sűrűségű elemé.<ref>{{cite journal|title=Osmium, the Densest Metal Known|author=Arblaster, J. W.|journal=Platinum Metals Review|volume=39|issue=4|year=1995|pages=164|url=http://www.platinummetalsreview.com/dynamic/article/view/pmr-v39-i4-164-164}}</ref><ref>{{cite book|last = Cotton|first = Simon|title = Chemistry of Precious Metals| page = 78|publisher = Springer-Verlag New York, LLC|year = 1997|isbn = 978-0-7514-0413-5}}</ref> A kis különbség és a helyes mérés nehézségei miatt korábban volt némi bizonytalanság, hogy melyik elem sűrűsége a nagyobb,<ref name="crc">{{cite book| author=Lide, D. R.| title=CRC Handbook of Chemistry and Physics (70th Edn.)| publisher=Boca Raton (FL):CRC Press| year=1990}}</ref> de a sűrűség számításához használt adatok helyességének növekedése révén röntgendiffrakciós adatokból az irídium sűrűségére 22,56&nbsp;g/cm<sup>3</sup>, az ozmiuméra pedig 22,59&nbsp;g/cm<sup>3</sup> érték adódik.<ref>{{cite journal|url=http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v33-i1-014-016.pdf|format=PDF|title=Densities of osmium and iridium: recalculations based upon a review of the latest crystallographic data|author=Arblaster, J. W.|journal=Platinum Metals Review|volume=33|issue=1|year=1989|pages=14–16}}</ref>
 
=== Kémiai tulajdonságai ===
Ez az ismert legkorrózióállóbb fém: az irídiumot nem tudja kikezdeni szinte semmilyen [[sav]], [[királyvíz]], sóolvadék vagy szilikát, még magas hőmérsékleten sem. Néhány sóolvadék azonban, például a [[nátrium-cianid]] vagy a [[kálium-cianid]] megtámadja<ref name="Emsley">{{cite book| title = Nature's Building Blocks: An A–Z Guide to the Elements| last = Emsley| first=J.| publisher = [[Oxford University Press]]| year = 2003| location = Oxford, England, UK| isbn = 0-19-850340-7| chapter = Iridium| pages=201–204}}</ref>, de az oxigén és a halogének (különösen a fluor) is reagálnak vele <ref name="perry">{{cite book|title = Handbook of Inorganic Compounds|author=Perry, D. L.|pages = 203–204| year = 1995| isbn = 1439814619| publisher = CRC Press}}</ref> magasabb hőmérsékleten.<ref name="lagowski">{{cite book|title = Chemistry Foundations and Applications| volume = 2|editor = Lagowski, J. J.| pages=250–251| year = 2004| isbn = 0028657233| publisher = Thomson Gale}}</ref>
 
=== Vegyületei ===
{|class="wikitable" style="float:right"
|-
Mono- vagy dihalogenidje nem ismert, de minden halogénnel képez {{chem|IrX|3}} trihalogenidet.<ref name="greenwood" /> +4-es és afölötti oxidációs állapotban csak a tetrafluorid, pentafluorid és hexafluorid ismert.<ref name="greenwood" /> Az irídium-hexafluorid ({{chem|IrF|6}}) nagyon reakcióképes, illékony, sárga színű szilárd anyag, molekulája oktaéderes szerkezetű. Az irídium-pentafluorid tulajdonságai hasonlóak, de ez a vegyület [[tetramer]] ({{chem|Ir|4|F|20}}) szerkezetű, négy közös csúcsú oktaéderrel.<ref name="greenwood" />
 
== Jegyzetek ==
<references group="note"/>
 
== További információk ==
{{commonskat|Iridium}}
* [http://periodic.lanl.gov/elements/77.html Los Alamos National Laboratory: Iridium]
* [http://www.pniok.de/ir.htm Picture in the element collection from Pniok.de]
 
== Hivatkozások ==
{{források}}
 
[[Kategória:Átmenetifémek]]
 
{{Link FA|en}}
{{Link FA|el}}
{{Link FA|en}}
{{Link FA|zh}}
156 556

szerkesztés