„Gordon Allport” változatai közötti eltérés

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szocialpszichologia/ch04s02.html
(http://mek.oszk.hu/04800/04808/04808.pdf)
(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szocialpszichologia/ch04s02.html)
''"A szociálpszichológia feladata annak a meghatározása, hogy miként befolyásolja az egyén gondolkodását, érzelmeit és viselkedését mások tényleges, képzelt, vagy mögöttes jelenléte. "''(Társadalomban élünk) - Gordon Allport
 
Az előítéletek szociálpszichológiai kutatása kezdetektől fogva összekapcsolódott az attitűdök, a (köz)vélemény, a hiedelmek és sztereotípiák, a befolyásolás, a konformizmus és a tágabb kulturális környezet, a szocializáció kutatásával. A német fasizmus hatalomra jutása, mindenekelőtt a második világháború kitörése és európai pusztítása még inkább ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, hogy milyen erkölcsi tőkével vesz részt Amerika az antifasiszta harcban, ha <em>külföldön </em>a szabadság és a demokrácia helyreállításáért küzd, míg<em>belföldön </em>a legkiáltóbb társadalmi igazságtalanságokat is eltűri. A nácik rémtettei, elsősorban az európai holokauszt történései megmutatták, hogy nincs következmény nélküli, „ártalmatlan" előítélet: egy kisebbséggel szemben táplált előítélet, ha politikai legitimációt nyer, koncentrációs táborok felállításához, genocídiumhoz, ártatlan emberek millióinak elpusztításához vezethet. Vagy másképpen fogalmazva, „igen keskeny a határ a szabad véleménynyilvánítás és a másokat emberi jogaikban korlátozó, deperszonalizáló, jelentős egzisztenciális hátrányokat okozó előítéletes megnyilvánulások között".<ref>[[Csepeli György: <em>Szociálpszichológia, </em>Budapest, Osiris, 1997, 499. o.]]</ref>
 
 E „keskeny határ" felismerésén alapul Gordon W. Allport híressé vált „fokozatossági" modellje, amely szerint az előítéletesség öt egymásra épülő fokozata különböztethető meg:
17

szerkesztés