„Gyűrűfű” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
60. sor:
[[1991]]-ben Borsos Béla és Kilián Imre az egykori településen magyarország első [[ökofalu]]ját hozták létre. Ennek lényege a környezeti elemek közé a lehető legzökkenőmentesebben illeszthető [[permakultúrás]] települési modell.<ref>{{hiv-web |url=http://www.gyurufu.eu/default.php?mod=okofalu |cím=Az ökofalu koncepciója a település honlapján |elérés=2013-09-27}}</ref>
Az ökofalu kialakításához sok mérést végeztek: földtan, talaj, hidrogeológia, permakultúra, agroökológiai potenciál, erdészet, vízgazdálkodás, energetikai infrastruktúra, és egyéb tanulmányok.<ref>{{hiv-web |url=http://www.okotaj.hu/szamok/22/varos3.html |cím=Gyűrűfű: egy ökofalu építésének problémái |elérés=2013-09-27 |szerző=Borsos Béla}}</ref> A Gyűrűfű Alapítvány a völgy 1100 hektáros vízgyűjtő területéből 160 hektárt vásárolt meg. Először a közösségi házat építették fel az Európai Unió pénzügyi támogatásával, önkéntes munkával. A kezdeti időkben ez egyszerre iroda, ideiglenes lakhely és iskola is volt, ma már csak egy kocsma működik benne. Az első család [[1996]]-ban költözött Gyűrűfűre, majd 1999-re néhány újabb ház is elkészült, 2001-ben már 26 lakosa volt, 2012-ben pedig 10 házban több mint harminc ember él itt. Gyűrűfű népessége rohamosan csökken.
Az itt élők megpróbálnak a természettel harmóniában, a tervezett permakultúrás elvek szerint élni. Ez több-kevesebb sikerrel működik is. Kevesen járnak el dolgozni, inkább megpróbálják otthon megteremteni a szükséges javakat: legfőbben az élelmiszert (zöldség-gyümölcs, tej, tojás, húsok), de van, aki falusi turizmusból él, mások kecskesajtot, szappant, mézet vagy textilműveket készítenek.
66. sor:
Gyűrűfűre több mint 1500 turista jön évente, hogy kirándulhassanak, és élvezzék a természetet.{{forrás}}
A Gyűrűfű Alapítvány tulajdonában lévő földeken lehet építkezni és bérelve azokat gazdálkodni is. A Gyűrűfű Egyesület falugondnoki szolgálatot tart fenn, akinek feladata, hogy kivigye a szemetet Szentlőrincre, illetve az ökológiai oktatás a legfőbb feladata.
Minden évben, az őszi napéjegyenlőség idején, szeptemberben tartják mértéktartó vigadalmukat, a sörözős versenyeket, öko-falunapjukat, ahol az érdeklődők megismerhetik a falut, kipróbálhatnak néhány helyi tevékenységet (kecskesajtkészítés, lovaglás, íjászat), helyi és kistérségi kézműves termékeket vásárolhatnak, öko-filmeket nézhetnek meg ,ökológiával foglalkozó előadókat hallgathatnak meg és részt vehetnek a sörözős versenyen.
| |||