„Evolucionizmus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{lektor}}
'''[[Evolucionizmus]]''' egy elmélet, amely szerint az emberi kultúra általános története szakaszosan végbemenő proggresszív változások folyamata (→ evolúció, kulturális). Evolucionista elképzelésekkel már a primitív mítoszokban és az ókori szerzők műveiben (pl. Lucretius) találkozunk. Tudományos koncepcióként az etnológiai evolucionizmus, először a francia felvilágosodás idején jelenik meg, amikor filozófusok, mint [[Turgot]] és Condorcet az emberiség történetében megfigyelhető haladás elvét fejtették ki.
A gondolatot szociológiai-kulturális vonatkozásban a 18–[[19. század]] fordulóján a skót morálfilozófusok (James Dunbar, James Burnet, Adam Ferguson stb.) építették tovább. Teóriájuk szerint az evolúció unilineáris, szakaszosan megy végbe, és az emberiség pszichikai egységén alapszik. Elsőként alakították ki a vadság, a barbárság, a civilizáció fokozatokat mint az emberiség fejlődésének fő szakaszait, míg a 19. sz. elején a skandináv régészek az őskor három (kő-, bronz- és vaskor) fő fokozatának koncepcióját dolgozták ki. Az etnológiai evolucionizmus, további kialakulását és térhódítását a természettudományokban fokozatosan tért nyerő evolucionista szemlélet, elsősorban [[Charles Darwin]] „A fajok eredete” c. munkájának megjelenése ([[1859]]) segítette elő, de ennél fokozottabb mértékben támaszkodott az univerzális evolúció eszméjét kidolgozó filozófusok, mint például [[Herbert Spencer]] munkáira. – A [[19. század]] második felében az etnológiának a felvázolt előzményekből kialakuló etnológiai evolucionizmus, a vezető irányzata.
| |||