„Gordon Allport” változatai közötti eltérés

a
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
A vonások általa feltételezett egyediségét egy példával illusztráljuk: lehet, hogy két személy egyformán fél a sötéttől, de mögöttes indokaik, kapcsolódó képzeteik egyáltalán nem egyeznek meg. A fenti hierarchiától eltérő másik rendszerében Allport a vonások alatti szintre a szokásokat helyezte, amelyekről úgy vélte, befolyásuk sokkal kisebb a vonásokénál, és merevebbek, mivel jól meghatározható ingerre adott sajátos választ feltételeznek. A szokások többnyire vonássá ötvöződnek (pl. a rendszeres rendezkedés, takarítás, a tisztaság kedvelése a rendszeretet vonás egyik eleme).
 
== Az Attitűd ==
1935-ben Gordon Allport felülvizsgálta az attitűdteória és -kutatás egész területét. Több mint száz különböző attitűddefiníció áttekintése után Allport úgy találta, hogy a legtöbb kutató alapvetően megegyezik abban, hogy az attitűd tanult prediszpozíció valamely tárggyal vagy tárgyaknak egy osztályával szembeni válaszreakció következetesen kedvező vagy kedvezőtlen módját illetően. Rámutatott továbbá, hogy ez a kettősség az attitűd irányulásában (a kedvező, illetőleg a kedvezőtlen) gyakran úgy szerepel, mint a fogalom legjellemzőbb vonása. Tehát az attitűdöt úgy fogták fel, mint egy egyszerű egydimenziós fogalmat.
 
 
7. Az én, mint törekvő (propriális küzdelem).
=== Allport motivációelmélete ===
A motívumok a személyiség azon mozgatói, amelyek nem tekinthetők állandónak, hanem fejlődésen, változáson mennek keresztül. A motívumok jelen idejűek: a motivációk közül mindig csak azok érdekesek számunkra, amelyek a jelenben aktuálisak. A múlt csak akkor meghatározó, ha be tudjuk bizonyítani a hatását a jelenre. Pluralisztikus az elképzelése, hiszen sokféle eltérő motívumot feltételez: szerinte nem élhetünk azzal az egyszerűsítéssel, hogy valamennyi motívumot egy típusra vezetjük vissza (pl. hatalomvágy, tudattalan, önmegvalósítás, örömvágy).