„A matematika története” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hason Ló (vitalap | szerkesztései)
→‎Középkori európai matematika (300 – 1400): egy anglicizmus (félrefordítás) kiiktatása a sok közül
235. sor:
 
== Középkori európai matematika (300 – 1400) ==
 
[[Fájl:Boethius.jpeg|thumb|150px|Boethius]]
 
A középkori Európában a mai matematikusokéitől jelentősen eltérő problémák hajtották a matematika fejlődését. Az egyik hajtóerő az a hit volt, hogy a matematika kulcsfonosságú a teremtett természet megértéséhez, amit gyakran Platón ''[[TimaeusTimaiosz (dialógus)|Timaiosz]]''-ával és azzal a deuterokanonikus bibliai passzussal támasztottak alá, mely szerint Isten mindent mérték, szám és súly szerint rendezett el.
 
„De ezek nélkül is, egyetlen lehelet is elsöpörhette volna őket, ha a bosszúló igazságosság üldözőbe veszi és hatalmad lehelete megszeleli őket. De te mindent mérték, szám és súly szerint rendeztél el.” (''Salamon bölcsessége'' 11:21).
 
=== Kora középkor (300 – 1100) ===
 
[[Fájl:Codex Vigilanus Primeros Numeros Arabigos.jpg|300px|bélyegkép|balra| Az eldő hindu-arab számok Európában a ''Codex Vigilanus''-ban jelentek meg 976-ban]]
 
[[Anicius Manlius Severinus Boethius|Boethius]] helyet biztosított a matematikának is az oktatásban, mikor megalkotta a „[[quadrivium]]” kifejezést, amely a számtan (aritmetika), a mértan (geometria), a csillagászat és a zene tudományának összefoglaló neve volt (a hét szabad művészet részeként). Ő írta a ''De institutione arithmetica'' című írást, amely a görög [[Nikomakhosz Geraszénosz|Nikomakhosz]] által írott ''Bevezetés az aritmetikába'' című mű szabad fordítása volt; valamint a ''De institutione musica'' című művet, amely szintén görög forrásokat használt; ezen kívül írt még egy sor kivonatot Euklidesz geometriájából is ''(Elemek)''. Művei sokkal inkább elméletiek voltak, mint gyakorlatiak, és az európai matematikai tanulmányok alapjául szolgáltak, amíg fel nem fedezték a görög és arab matematikai műveket.<ref>Caldwell, John (1981) "The ''De Institutione Arithmetica'' and the ''De Institutione Musica''", pp. 135-154 in Margaret Gibson, ed., ''Boethius: His Life, Thought, and Influence,'' (Oxford: Basil Blackwell).</ref><ref>Folkerts, Menso, ''"Boethius" Geometrie II'', (Wiesbaden: Franz Steiner Verlag, 1970).</ref>