„Számosz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Javítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
47. sor:
'''Számosz''' ([[görög ábécé|görög írással]] ''Σάμος'') [[sziget]] az [[Égei-tenger]] keleti részén, [[Görögország]] területén, közel a [[Törökország|török]] szárazföldhöz.
A szigeten született [[Püthagorasz]], a híres filozófus és matematikus a [[i. e. 6. század|Kr. e. 6. század]] elején.
== Földrajz ==
A sziget 43 km hosszú és
Számosz jórészt
== Történelem ==
A szigetet már a [[i. e. 3. évezred|Kr. e. III. évezred]]ben lakták. A [[i. e. 2. évezred|Kr. e. II. évezred]]ben a déli partszakaszon [[károk (ókori nép)|károk]] és [[lelegek]] éltek. [[i. e. 1000|Kr. e. 1000]] körül a görög szárazföldről [[iónok]] vándoroltak be, akik [[Héra]]-szentélyt alapítottak itt.
[[i. e. 700|Kr. e. 700]] táján Számosz - amely időközben tengeri nagyhatalommá vált - több kereskedelmi gyarmatot alapított. [[Ókori Athén|Athén]] felemelkedése előtt jelentős szerepet játszott a ión [[polisz]]ok között. Hatalmának csúcspontját [[Polükratész]] türannisza idején érte el politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Ekkor létesítették a híres [[Szamoszi alagút|eupalinoszi föld alatti vízvezeték]]et, továbbá a kikötői gátat és a Heraiont.
Számosz kezdetben ellenállt a perzsa támadásoknak, majd a fennhatóságuk alá került. [[i. e. 479|Kr. e. 479]]-ben a perzsa hadsereg szétverése után szabadultak fel. [[i. e. 477|Kr. e. 477]]-ben más ión városokkal együtt csatlakozott az [[Attikai Szövetség]]hez, ellenszegült azonban Athén politikai követeléseinek, ezért [[i. e. 439|Kr. e. 439]]-ben [[Periklész]] vezetésével megostromolták a szigetet és elfoglalták: demokratikus hatalom jött létre.
▲Számosz jórészt hegyes vidékű, de termékeny völgyei vannak, ahol [[szőlő]]ültetvények, [[füge]]- és [[olajfa]]ligetek húzódnak.
== Képek ==
| |||