„Fellner Jakab” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
29. sor:
[[Morvaország]]ban született. Képesítés nélküli [[építész]] volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeres, elismert, keresett szakemberré.
 
[[1745]]-ben telepedett le [[Tata|Tatán]], ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig élt. Jelentős szerepe volt [[Tata]], [[Pápa (várostelepülés)|Pápa]], [[Eger]] és [[Veszprém]] városképének kialakításában. A klasszicizáló késő [[barokk építészet]] legkiválóbb hazai mestere. Főleg az [[Esterházy család|Esterházy grófok]] számára dolgozott, majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott. Az első jelentős munkája a [[tata]]i [[katolikus egyház|római katolikus]] plébániatemplom volt, ezt eredetileg [[Franz Anton Pilgram]] tervei szerint kezdték el építeni [[1751]]-ben, de a munkálatok döntő hányadát Fellner Jakab végezte el. Sajnos, ő sem tudta befejezni, ezért halálát követően [[Grossmann József]] fejezte be, [[1783]]-ban.
 
Fellner egy ideig [[Komárom vármegye]] szolgálatában állt. [[1762]]-ben a Lamberg család kastélyát tervezte [[Mór (település)|Móron]]. [[Esterházy Károly|Eszterházy Károly]] püspök [[1764]]-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg, pályafutása ekkor ívelt fel. Itt első munkája a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt [[1766]]-ban. Az ő nevéhez fűződik a [[veszprém]]i püspöki palota tervezése is. A [[Gerl József]] [[bécs]]i építész által tervezett egri [[Eszterházy Károly Főiskola|líceum]] építését [[1765]]-ben vette át. [[1768]]–[[1774]] között tervezte a [[veszprém]]i püspöki palotát, amely az [[európa]]i késő [[barokk]] számottevő emléke, legragyogóbb változata. Utolsó nagy alkotása a [[Pápa (település)|pápai]] [[Nagytemplom (Pápa)|plébániatemplom]] volt [[1773]]-ban, amely klasszicizáló homlokzatával és világos, tágas belső terével a magyar templomépítés egyik típusalakító őse. A meglévő építészeti adottságok, a hely és a táj kitűnő kihasználásának egyik kiváló példája a [[veszprém]]i aggpapok háza, amely [[1770]]–[[1778]] között épült.