„Losonczy Géza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
Címke: HTML-sortörés
Losonczy véleménye a többpártrendszerről
30. sor:
[[Donáth Ferenc (politikus)|Donáth Ferenccel]] együtt ő volt, aki a [[Magyar Dolgozók Pártja]] Központi Vezetőségének [[október 26.|október 26-a]]i ülésén beterjesztette azt a platformjavaslatot, amely szerint a párt elutasította volna, hogy ellenforradalomként értékelje az eseményeket és ehelyett „demokratikus tömegmozgalomnak” ismerte volna el. (Ugyanezen a napon [[Maléter Pál]] ezredes fegyverszünetet kötött a [[Corvin köz]] felkelőivel.) A javaslat a párthéják ellenállásán akkor megbukott, de mégis ahhoz vezetett, hogy a vezetés a felkelés fegyveres elfojtása, mint lehetséges megoldás, mellett a politikai jellegű rendezésen is elkezdett gondolkodni.<ref>[http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/magyar_honved/forradalom_es_szabadsagharc_1956-ban_10 Honvédelmi Minisztérium cikksorozata 1956-ról (10. rész)] (honvedelem.hu)</ref>
 
[[október 30.|Október 30-án]] Nagy Imre ugyanabban a beszédében nevezte ki Losonczy Gézát kormánya államminiszterének, amelyben bejelentette az egypártrendszer megszüntetését. Az eseményeket ekkor már forradalomnak <!-- <ref>[http://kincsestar.radio.hu/jeles/nagytildykadar30.htm Nagy Imre beszéde az egypártrendszer megszüntetéséről] </ref> értékelte. Ugyanakkor a forrástöbbpártrendszer nembevezetését elérhető--súlyos hibának minősítette később. Nagy Imre ''Snagovi jegyzetek'' címen megjelent írásainak 76. oldala: „Véleményem szerint ez volt a második hét legsúlyosabb politikai hibája. Ez a lépés ugyanis feladta a párt monopolhelyzetét egy olyan helyzetben, amikor leninista vezetőség kerülhetett volna, illetőleg, amikor új pártot lehetett volna szervezni teljesen leninista vezetéssel. A szocialista és demokratikus tömegekben megvolt a többpártrendszer követelése [...] Nem kellett volna ezt szó szerint venni. [...] a hatalom kérdésében tett engedményt, s rendkívül súlyos következményekkel járt volna. [...] a több párt kérdésében felül kell vizsgálni és meg kell változtatni álláspontunkat.”<ref>Losonczy értékeltedecember 4-i feljegyzése, in Snagovi jegyzetek, 320–321. o.</ref>
[[Kép:Losonczy Géza sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Losonczy Géza sírja [[Budapest]]en. [[Új köztemető]]: 300.]]
[[november 4.|November 4-én]], amikor elindult a [[Szovjetunió|szovjet]] hadsereg támadása, feleségével, Haraszti Máriával és lányával Jugoszlávia követségére menekült, de a követség nem jelentett számukra menedéket: [[Románia|Romániába]] vitték őket. [[1957]] áprilisában visszaszállították őket Budapestre, ahol Losonczy Géza a [[Nagy Imre-per]] harmadrendű vádlottja lett volna, de a börtönben, miután éhségsztrájkba kezdett, máig tisztázatlan körülmények között meghalt.