Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Mivel a nemzetőrség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért Batthyányi augusztus 13-án rendeletben fordult a törvényhatóságokhoz, amelyben utasította őket „egy nemzetőrökből álló hadi erő” teremtésére, önkéntes alapon. Nyilvánvalóan szükségessé tette ezeket a módosításokat a nemzetőrség korábbi mozgósítása körüli számos keserű tapasztalat, kezdve a felfegyverzési és kiképzési hiányosságoktól egészen a harctéren nyújtott rossz eredményekig. A rendelet értelmében az önkénteseket össze kell gyűjteni, századokba kell szervezni, és be kell gyakoroltatni katonaszolgált személyekkel. A honvédekkel megegyező fizetést fognak kapni, és az ő rendszabályaik rájuk is érvényesek. A nemzetőrséget a korábbi keretein belül megszüntették, a rájuk vonatkozó rendeleteket semmisnek tekintették, kivéve az éppen folyamatban lévő és a még augusztusban érvénybe lépő rendeleteket. Mindazonáltal a rendeletben szereplő kitételek miatt egyértelművé vált, hogy az új nemzetőrséget nem fogják egyből a drávai vagy a bácsi védvonalra vezényelni.
 
Batthyányi újabb, augusztus 27-i rendelete a mozgó nemzetőrség egységeit négy kerületi táborba vonta össze: A dunántúli nemzetőrség összpontosítási helye [[Pápa (várostelepülés)|Pápa]], a Dunán innenié [[Vác]], a Tiszán innenié [[Szolnok]], a tiszántúlié Arad. Szolnok és Vác vasútvonalak mentén helyezkedtek el, valamint a szolnoki csapatokat bármikor [[Szeged]] védelmére lehetett indítani a Tiszán, vagy a Váci csapatokat [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]hoz vagy az Al-Dunához. A pápai tábor ugyanannyira volt Komáromtól, [[Székesfehérvár]]tól és [[Keszthely]]től. Az aradi tábor kijelölésekor számítottak a vár használatba vételére is.
A négy tábor parancsnokainak honvéd (azaz nem nemzetőr!) őrnagyi rangban [[Kosztolányi Mór]]t (Pápa), [[Görgei Artúr]]t (Szolnok), [[Ivánka Imre|Ivánka Imrét]] (Vác) és [[Máriássy János]]t (Arad) nevezték ki.
 
163 655

szerkesztés