„Stanley Kubrick” változatai közötti eltérés

| házastárs = [[Toba Metz]] (1948 – 1951)<br />[[Ruth Sobotka]] (1954 – 1957)<br /> Christiane Harlan (1958 – 1999)

[[1962]]-ben Kubrick Angliába utazott és itt forgatta le a [[Vladimir Nabokov]] híres-hírhedt regényéből készített ''[[Lolita (1962 film)|Lolitá]]''-t. Kubricknak olyannyira megtetszett a helyi filmkészítési módszer, továbbá az, hogy társproducerként saját kezet kap filmjei elkészítésében, hogy úgy döntött, ebben az országban telepszik le és dolgozik tovább. Továbbá ebben a filmben rendezte először [[Peter Sellers]]-t, aki a két évvel későbbi ''[[Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni]]'' című alkotásában is főszerepet játszik. A Lolita hatalmas botrány volt - főleg a katolikus közösség számára -, de jó reklám volt a filmnek. A ''Dr. Strangelove'' elismerő kritikái után Kubrick érdeklődése a [[science fiction]] felé fordult. Azt tervezte, hogy elkészíti a "közmondásosan jó sci-fi filmet". A tervhez segítségül hívta az angol-srisrí lankai sci-fi írót, [[Arthur C. Clarke]]-ot, hogy írjon számára egy regényt. Clark egy korábbi novelláját vette alapul és azt dolgozta át Kubrickkal. Kettejük közreműködésével 4 éven keresztül készült a minden addigi konvenciót és technikai fogást felülmúló, máig a műfaj legnagyobb klasszikusának tartott ''[[2001: Űrodüsszeia]]'' ''(2001: A Space Odyssey)'' ([[1968]]). Kubrick első és egyetlen Oscar díját a film vizuális effektjeiért kapta. Három évvel később – miután Napóleonról készítendő filmje ötletéről lemondott a témában őt megelőző másik Napóleon film miatt – Kubrick jóval alacsonyabb költségvetésből elkészítette az [[Anthony Burgess]] kultuszregényéből ''(Gépnarancs)'' adaptált – azóta kultuszfilmmé vált – ''[[Mechanikus narancs]]''ot, mely szintén a jövőben, egy anti-utópisztikus Angliában mutatja be a viselkedés-kontroll "bűn kiölő" terápiájának kétes hatásait. A film kendőzetlen brutalitása és a szexualitása miatt hamar botrányokat szült. Angliában számos bűnesetet a filmnek tulajdonítottak és a rendező sok negatív sajtót és fenyegető levelet kapott. Kubrick saját maga vonta vissza a brit forgalmazásból 16 héttel a bemutató után, így egészen haláláig nem lehetett moziban látni. Az, hogy egy forgalmazó teljesítsen egy ilyen rendezői kérést az meglehetősen rendhagyó.

Kubrick innét kezdve ritkábban, 5-10 évente készített filmeket. Az [[1975]]-ös, kevésbé ismert ''[[Barry Lyndon]]'' egy [[William Makepeace Thackeray]] regényen alapuló [[18. század]]i [[pikareszk]], mellyel Kubrick – hasonlóan a ''2001: Űrodüsszeiá''hoz – a "tökéletes kosztümös filmet" akarta elkészíteni. A háromórás alkotás sajátossága, hogy a hitelesség kedvéért minden jelenetet természetes fénynél vettek fel, így a belsőterekben a gyertyás jeleneteknél is segéd lámpák nélkül dolgozott. Erre egy speciális (eredetileg NASA-nak készült) [[Zeiss]] objektívet használt, amely (f0,7) fényérzékenységével lehetővé tette a gyéren világított jelenetek fogatását. A film végül negatív kritikákat kapott a bemutató után és nem lett kasszasiker.

* Másik fő jellemzője a tökéletességre törekvés volt. Ennek következményeként - a filmiparban szokatlan módon - rugalmasan bánt az idővel. Ha egy jelenet tökéletessége a szokásos idő többszörösét igényelte, akkor nem sajnálta rá a többlet időt. A tökéletesség jegyében képes volt újrakezdeni és kidobni olyan munka részeket, amelyre korábban rengeteg időt, pénzt és energiát fordított, a színészek és technikai személyzet legnagyobb bosszúságára. Emiatt egy forgatás nála jóval tovább tartott az átlagnál.

* Szeretett mindenről alapos feljegyzést készíteni, néha már túlzásnak tűnő aprólékossággal. Egy forgatás előtt például részletekbe menően írt arról, hogy összeverekedő macskáit miképpen kell szétválasztani, különböző helyzetek tükrében. Néha pedig szokatlan adatokat gyűjtött, mint például adott év adott napjának időpontjában milyen volt a légnyomás valahol, de akár képeket is rendelt ruhaboltokról vagy éjjeliszekrényekről. Ezeket a jegyzeteket, képeket és egyéb tárgyakat (pl.: kalapokat) aztán felhasználásuk után akkurátusan összerendezte és elraktározta dobozokban a birtokán. Halála után 2007-ben négyéves archiválás után a család a londoni egyetemnek adományozta a több ezer dobozt, hogy a filmszakos diákok hozzáférjenek a jövőben.

* ''A meccs napja'' ''(Day of the Fight)'' (1951), 16 perc, fekete-fehér dokumentumfilm

* [http://www.c3.hu/~tillmann/irasok/film/megalit.html Tillmann J. A.: A megalit, avagy a nagy attraktor. A ''2001 Űrodüsszeia'' és a médium metafizikája ]