„Autóbusz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Külső hivatkozások → További információk AWB
Szigma (vitalap | szerkesztései)
a Nyelvtani javítások.
4. sor:
 
== Az autóbusz története ==
Miközben a kerekes járművek folyamatosan fejlődtek, egyre szélesebb körben nőtt meg az igény arra, hogy nagyobb távolságra közlekedjenek. Természetesen, mivel a közlekedési eszközök mindig is drágák voltak, nem volt lehetséges, hogy mindenki birtokoljon valamilyen járművet, ezért kialakult a bérkocsi rendszer, amely a tömegközlekedés elődjének tekinthető. Két városban alakult ki nagy kínálat [[Európa|Európában]]: [[London]]ban és [[Párizs]]ban,. nemNem véletlen, hogy ezek a városok most is jelentékeny és fejlett tömegközlekedési hálózattal rendelkeznek. Hamarosan a városközi „bérközlekedés” is beindult, ennek lebonyolítói a postakocsik lettek. [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] [[gőzbusz]]ok is közlekedtek ilyen távolságokon, ezek hintóra emlékeztető járművek voltak azokéhoz hasonló ülőhelyekkel és kocsikerekekkel.
 
A buszok közvetlen elődjének az omnibusz tekinthető. Az omnibuszokat a [[lóvasút]]hoz hasonlóan ló vontatta, közforgalmú városi tömegközlekedési eszközök voltak.
10. sor:
[[Fájl:benzautóbusz.jpg|bélyegkép|200px|A világ első motoros autóbusza [[Karl Benz]]től 1896-ból]]
 
Az egyik legnagyobb lépéslépést a buszok fejlődésében az első motoros busz elkészítése jelentette. [[Karl Benz]] első autóbusza 5 [[lóerő]]s, 2650 cm³-es motorral rendelkezett, és mintegy 20 km/h volt a maximális sebessége. Hamarosan egyre több és több országban növekedett meg az igény motoros járműgyártásra, megjelennek a mai napig nagy márkák, mint a [[Mercedes-Benz]] után a [[Volvo]], a [[Scania]], a [[Renault]], illetve a 20. század elején az Heuliez, a [[Setra]], a Steyr és a már az [[MAN SE|MAN]] által felvásárolt Büssing.
 
Azonban a nagyobb befogadóképességű buszok korának beköszöntéséhez még nagy szükség volt az erős felfüggesztés megoldására ([[1898]], Daimler), a nagy nyomatékú [[dízelmotor]] feltalálására ([[1893]], [[Rudolf Diesel]]; első legyártott: [[1897]] Maschinefabrik Augsburg – MAN). ÉsValamint ami még elengedhetetlen: szükség lett gumikerekek alkalmazására is.
[[Fájl:BX 319-es N2h-39 típusú Mávag autóbusz.jpg|bélyegkép|balra|200px|BX 319-es N2h/39 típusú Mávag „harcsaorrú” autóbusz]] A [[1920-as évek|20-as évek]] végére tehető a busz- és teherautó-fejlődés elkülönülése, a buszok jóval alacsonyabb (700 – 800 mm) padlószintre tettek szert. Ekkor a járművek már alkalmasak voltak úgy 50-60 ember elszállítására is. És körülbelülKörülbelül ebben az időben kezdtek megalakulni a közlekedési vállalatok is.
 
[[1930]] körül ismét egy újítás, a járművek ezentúl acélból készülnek, így sokkal strapabíróbbá, megbízhatóbbá válnak. Míg az eddigi buszok leginkább csak városi vagy elővárosi forgalom ellátására voltak alkalmasak, hamarosan megjelentek a turistabuszok is (köztük a legjelentősebb [[1934]]-ben a Mercedes-Benztől).
20. sor:
A következő nagy újdonság az első B-tengely meghajtású Mercedes-Benz O6600H ([[1951]]) volt, hamarosan elkészült az első csuklósbusz is. A [[második világháború|világháború]] után óriási lett a kereslet e buszok iránt, mivel a villamoshálózatok teljes helyreállítása túl költséges lett volna. A nagy kereslet miatt bővült a kínálat is, ekkor kezdett buszt gyártani az MAN, a [[Neoplan]], de a kelet-európai gyártók is fejlődésnek indultak ([[Ikarus]], [[Autosan]], [[Karosa]]).
 
Az elkövetkező években temérdek rendkívül különböző buszokatbuszt hoznak létre, köztük rengeteg érdekességgel. Már-már aA [[1970-es évek|70-es években]] már úgy gondolhatták, hogy mindent feltaláltak, ami busszal kapcsolatos, amikor [[1976]]-ban a Neoplan óriási újítást vezet be: elkészül az első alacsonypadlós busz, az N 814. Egy jó darabig nem ismerik el a technika előnyét, de a [[1980-as évek|80-as évek]] közepétől fogva sorban az összes buszgyártó elkészíti alacsonypadlós buszát, mire [[1989]]-ben a Neoplan már alacsonypadlós csuklós buszt gyárt le (N 421 NG). Az alacsonypadlós technika még mindig nem tökéletes, ezért szinte évente jelennek újabbnál újabb megoldások. Az első alacsonypadlós csuklós busz, amit sorozatban gyártottak, az [[Ikarus 417]] volt. Sajnos a gyárral együtt a busz is a feledés homályába merült már...
 
A másik fejlődési irány a jármű meghajtási módjának fejlődése. Ebből is a legjelentősebb áttörések az üzemanyag változásában figyelhetők meg. A korai benzines buszok után szinte csak dízelbuszokatdízel buszokat gyártottak, mivel ennek technikai paraméterei rendkívül előnyösek: nagy teljesítményű és nyomatékú, viszonylag kompakt a motor. Azonban próbálkoztak egyéb meghajtásokkal is a költség- és a városi légszennyezettség-csökkentés érdekében. Ezért találták ki a [[trolibusz]]t ([[1930-as évek|30-as évek]]), a földgázbuszt ([[1971]]), az elektrobuszt ([[1967]]) illetve a dízel-elektrobuszt ([[1977]]), majd a hidrogénbuszt is elkészítették ([[1994]]), legvégül [[1998]]-ban az első üzemanyagcellás buszbuszt is, amely egyelőre a legmodernebb, legkörnyezetkímélőbb megoldásnak tűnik.
[[Fájl:School Bus Makó.JPG|bélyegkép|jobbra|300px|Iskolabusz ([[Autosan]]) [[Makó]]n]]
 
51. sor:
=== Legfontosabb hajtástípusok ===
 
A legtöbb busz [[dízelmotor]]os meghajtással működik, de számos busz már környezetbarátabb elektromos hibridhajtással is rendelkezik, főleg a városi buszok. A buszok egyik változata a [[trolibusz]], amelynek meghajtása teljes egészében [[áram]]malvillanymotorral történik, az áramot pedig felső vezetékről áramszedő segítségével veszi fel a működéshez. Ez utóbbi a működéshez szükséges infrastruktúra miatt szintén a nagyvárosokban fordul elő.
 
Egy rendhagyó, környezetbarát hajtástípus a [http://www.busycle.com/gallery.html buszcikli].
59. sor:
A buszok kialakítását az egész járművet kitevő utastér jellemzi, ami alatt, leggyakrabban hátul található a [[motor]]tér. A régebbi buszoknak sokszor még elől helyezkedett el a motorja, később aztán hátra került, mert a legtöbb busz amúgy is hátsókerék-meghajtású jármű, ezért közelebb van a hátsó tengelyhez. Manapság csak olyan buszoknak van elől a motorjuk, amelyek alapjárműve nem kimondottan busznak készült, csupán utasszállító kivitel is létezik belőlük, ilyenek például a kisteherautók és furgonok buszváltozatai. Az első buszok jellemzően ilyen „buszváltozatok” voltak, utána jelentek meg a kifejezetten busznak készült járművek, azok jellegzetes kialakításaival. Ezen kívül mostanság is előfordulnak olyan [[tehergépkocsi]]k, amik utasszállító felépítménnyel rendelkeznek. Ez jellemzően akkor szükséges, ha az adott terepviszonyok mellett egy hagyományos autóbusz nem, hanem csak egy robusztusabb, jobb terepjáró képességekkel rendelkező jármű képes közlekedni. Ilyen járművek főleg a természetben való [[turizmus|turista]]fuvarozás területén, illetve katonai alkalmazásban fordulnak elő.
 
A legtöbb busz kéttengelyes kivitelű, ahol a hátsó tengely kapja a meghajtást, de gyakoriak a háromtengelyes buszok is, amiknek dupla hátsótengelye van. Az ilyen ikertengelyeknek legtöbbször az első tengelye a meghajtott, míg a hátsó kormányzott, ami kanyarodáskor ellenkormányozódik, csökkentve a busz kanyarodóív-sugarát. Háromtengelyes buszok főleg a turista, az emeletes turista és a hosszú távolsági autóbuszok. Ritkábban négytengelyes buszok is előfordulnak, itt az előbbi hátsó ikertengelyeketikertengelyt az első, rendesen kormányozódó ikertengelyekikertengely egészítik ki.
 
A buszok kialakítását meghatározza azok felhasználási területe, így például a turistabuszok rendszerint magasított utasterű járművek, amelyek utastere alatt nemcsak a motor (padlómotoros kivitel), hanem csomagtartó rekeszek is helyet kapnak a csomagok elhelyezésére, míg városi buszok esetében erre nincs szükség, ugyanakkor a gyakran cserélődő utasforgalom és a mozgássérült utasok közlekedésének megkönnyítése érdekében ezek gyakran alacsony padlós kivitelben készülnek, emiatt ezek a járművek eleve sokkal alacsonyabbak. A távolsági vagy helyközi járatok buszai gyakran az átlagnál hosszabbak vagy csuklós kivitelűek, a hosszabb buszok háromtengelyes kivitelűek. Sok távolsági és turistabusz [[Vécé|WC]]-vel is fel van szerelve.
 
A fel és leszállás a városi buszok esetében a járda felőli oldalon kialakított nagyobb ajtókon történik, amik harmonikaszerűen, avagy ráncajtós kivitelben nyílnak, vagy bolygóajtósbolygóajtósan kivitelbennyílnak, amikor az egész ajtó mozog. A ráncajtó főleg régebben volt gyakori, manapság a bolygóajtó az elterjedt ajtótípus. A távolsági és turistabuszok egy vagy két bolygóajtóval rendelkeznek.
 
Az emeletes buszok két szinttel rendelkeznek, melyeket egy vagy két lépcső köt össze. Emeletes busz a városi és a turistabuszok közt is van, előbbire ismert példa a piros [[london]]i emeletes busz, de [[Hongkong]]ban és [[Berlin]]ben is használnak emeletes buszokat a tömegközlekedésben. Emeletes turistabuszokat nemcsak a turizmusban, hanem helyközi viszonylatokban is használnak bizonyos országokban. Turistabuszok esetén csak az emeleten található utastér a busz teljes hosszában, az alsó szinten lehet csak a vezetőhely, ahol a buszvezetőn kívül esetleg az idegenvezetőnek van még helye,. ezEz esetenként lehet kis társalgóhelyiséggeltársalgó helyiséggel kiegészítve, de lehet rendes utastér is, ám ez is csak a busz bizonyos hosszáig, hogy a fennmaradó helyen a WC, a minikonyha és a poggyásztér kapjon helyet, mivel itt már nincs annyi szabad hely, mint egy csak magasított utasterű busz esetében. Ha alul csak a sofőrrész található, jelentős poggyászteret lehet kapni, de utasterekkel ez értelemszerűen csökken, ezért az emeletes turistabuszok gyakran viselnek lámpákkal szerelt, hátizsákszerű síboxot a hátfalukhoz rögzítve, vagy vontatnak utánfutót, ahol elférnek az utasok csomagjai. Síbox mindenféle turistabuszhoz rögzíthető a csomagtér növelése végett, ezek lehetnek univerzálisak, de gyakoriak a márkaspecifikusak is, amik egy adott márka típusához készülnek a busztípussal megegyező lámpatestekkel és dizájnnal. Az emeletes turistabuszok szinte kivétel nélkül háromtengelyesek, de négytengelyes is akad belőlük.
 
A csuklós buszok a szólóbuszokkal ellentétben két részből állnak, melyekben több utas fér el, ezért ilyen buszokat a nagyobb utasforgalmú vonalakon használnak. A csuklós buszok első része hosszabb, amihez egy flexibilis csuklóval kapcsolódik a hátsó rövidebb rész. A csuklós rendszer elterjedése előtt bizonyos buszoknak különálló utasszállító utánfutója is volt, főleg régebbi időkben. Készültek olyan csuklós buszok is, amelyeknek nem kettő, hanem három tagból állnak, ezeket duplacsuklós buszoknak hívják. A csuklós buszok jellemzően városi buszok, de turistabuszok közt is előfordulnak csuklós típusok, ez utóbbiak lehetnek magasítottak vagy akár emeletesek is.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Autóbusz