„Fagyal” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
közönséges fagyal külön
fajlista
11. sor:
| genus_authority = [[Carl von Linné|L.]]
}}
A '''fagyal''' ''(Ligustrum)'' az [[ajakosvirágúak]] ''([[Lamiales]])'' rendjébe és az [[olajfafélék]] ''([[Oleaceae]])'' családjába tartozó nemzetség.
Fő elterjedési területük D- és K-[[Ázsia|Ázsiában]], [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliában]] van, [[Európa|Európában]] egyedül a [[közönséges fagyal]] honos.<ref>{{CitLib|szerző=Bollinger, Erben, Grau, Heubl|cím=Cserjék |közreműködők=Illusztrálta:Hans Held, Ford.: B. Thúry Zsuzsanna|hely= Budapest |kiadó= M-érték Kiadó |év= 2005 |sorozat = Természetkalauz|isbn= 963 7304 12 6|oldal=248}}</ref>
 
Elsősorban a lombjukkal díszítő tömegcserjék, egyszerű, ép szélű, keresztben átellenes levelekkel. Apró, fehér virágaik június-júliusban a hajtások csúcsán nyílnak. Termésük többnyire fekete vagy kékesfekete bogyó.
== Leírás ==
Elsősorban a lombjukkal díszítő tömegcserjékcserjék, egyszerű, ép szélű, keresztben átellenes levelekkel. Apró, fehér virágaik június-júliusban a hajtások csúcsán nyílnak. Termésük többnyire fekete vagy kékesfekete bogyó.
 
== Fajok ==
*''[[Ligustrum amamianum]]'' (Kína)
=== Közönséges fagyal ===
*''[[Ligustrum amurense]]'' – [[amuri fagyal]] (É-Kína)
{{Bővebben|Közönséges fagyal}}
*''[[Ligustrum angustum]]'' – Kína
=== [[Széleslevelű fagyal]] ===
*''[[Ligustrum japonicumaustralianum]]''
A széleslevelű fagyal, vagy télizöld fagyal ''(Ligustrum ovalifolium)'' 2-5 méteres, sűrű, felálló ágú bokor. Fénylő, sötétzöld levelei szélesebbek és kissé merevebbek a ''(Ligustrum vulgare)'' leveleinél, többnyire szabályos ellipszis alakúak, enyhe télen zölden maradnak egész tavaszig. Termése tompa fekete vagy ólomszürke, kissé hosszúkás.
*''[[Ligustrum chenaultii]]'' (Jünnan, Kína)
Hazája Japán. Nálunk gyakran ültetik, elsősorban sövénynek. Közepesen szárazságtűrő faj, napos vagy félárnyékos fekvést kedvel. Napon a levele a tél közepére rendszerint lefagy vagy leszárad. Igen szigorú teleken a vesszők is károsodhatnak.
*''[[Ligustrum compactum]]'' (Himalája, DNy-Kína)
:'''Fajtái:'''
*''[[Ligustrum confusum]]'' (Himalája)
:* ''''Aureum'''' - Fajtájának levelei sárgatartkák vagy teljesen sárgák. Kiméra jellegű, igen hajlamos a visszazöldülésre.
*''[[Ligustrum delavayanum]]'' (DNy-Kína, Mianmar)
:* ''''Góliát'''' - Gyors, erős növekedésű fajta. Magas (max. 3 m) sövénynek vagy törzses, nyírott koronájú, dézsában is tartható fácskának alkalmas. Magyar fajta.
*''[[Ligustrum expansum]]'' (Kína)
:* ''''Nünü'''' - Igen lassan, max. 1,5 m-re növő, sűrűn elágazó, gömbölyded bokrú, gazdagon nyíló cserje. Kevés nyírással alacsony sövény nevelhető belőle. Magyar nemesítésű.
*''[[Ligustrum glomeratum]]'' (Thaiföld, Malajzia)
*''[[Ligustrum gracile]]'' (Kína)
*''[[Ligustrum henryi]]'' (Közép-Kína)
*''[[Ligustrum ibota]]'' (Japán)
*''[[Ligustrum indicum]]'' (Himalája, Indokína)
*''[[Ligustrum japonicum]]'' – [[japán fagyal]]; örökzöld (Japán, Korea),
*''[[Ligustrum leucanthum]]'' (Kína)
*''[[Ligustrum lianum]]'' (Kína)
*''[[Ligustrum liukiuense]]'' (Tajvan)
*''[[Ligustrum longitubum]]'' (Kína)
*''[[Ligustrum lucidum]]'' – (Kína, Japán, Korea)
*''[[Ligustrum massalongianum]]'' (Himalája)
*''[[Ligustrum microcarpum]]'' (Tajvan)
*''[[Ligustrum morrisonense]]'' (Tajvan)
*''[[Ligustrum obovatilimbum]]'' (Kína)
*''[[Ligustrum obtusifolium]]'' – [[tompalevelű fagyal]] (K-Ázsia)
*''[[Ligustrum ovalifolium]]'' – [[széleslevelű fagyal]] vagy télizöld fagyal(Japán)
*''[[Ligustrum pedunculare]]'' (Kína)
*''[[Ligustrum pricei]]'' (Tajvan)
*''[[Ligustrum lucidumpunctifolium]]''
*''[[Ligustrum quihoui]]'' (Kína)
*''[[Ligustrum retusum]]'' (Kína)
*''[[Ligustrum robustum]]'' (Indiától Vietnámig)
*''[[Ligustrum sempervirens]]'' (Ny-Kína)
*''[[Ligustrum sinense]]'' – (Kína, Tajvan)
*''[[Ligustrum strongylophyllum]]'' (Közép-Kína)
*''[[Ligustrum tenuipes]]''. (Kína)
*''[[Ligustrum tschonoskii]]'' (Japán)
*''[[Ligustrum vulgare]]'' – [[közönséges fagyal]] (Európa, ÉNy-Afrika, DNy-Ázsia)
*''[[Ligustrum xingrenense]]'' (Kína)
*''[[Ligustrum yunguiense]]'' (Kína)
Források: <ref>{{cite web |title=ITIS Standard Report Page - Ligustrum |url=http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=32973 |accessdate=2011-06-20 |work=Integrated Taxonomic Information System}}</ref><ref name=foc>Flora of China: [http://www.efloras.org/florataxon.aspx?flora_id=2&taxon_id=118549 ''Ligustrum'']</ref><ref name=fot>Flora of Taiwan: [http://tai2.ntu.edu.tw/udth/bin/fot1.exe/browse?BID=4&page=137 ''Ligustrum'']</ref><ref name=fe>Flora Europaea: [http://rbg-web2.rbge.org.uk/cgi-bin/nph-readbtree.pl/feout?FAMILY_XREF=&GENUS_XREF=Ligustrum&SPECIES_XREF=&TAXON_NAME_XREF=&RANK= ''Ligustrum'']</ref>.
 
=== [[AmuriSzaporítás fagyal]] ===
Magvetés ősszel, vagy rétegezés után tavasszal a szabadba. A ''Ligustrum'' fajok magja szeptember végétől érik. Ha ekkor megszedjük és a terméshúsból nagyjából kitisztítva azonnal elrétegezzük vagy elvetjük, a következő év tavaszán kikel. Ha a mag megszárad, kialakul benne az elfekvési hajlam. Az ilyen (például vásárlásból származó) magot egy teljes évig rétegezni kell, és csak következő év őszén (vagy a rákövetkező kora ravaszon) érdemes elvetni szabad földbe, 2–3&nbsp;cm mélyen. A tavaszinál jobb az őszi vetés, októbertől a fagyok beálltáig. A magvetéskor számolni kell a fagyal tavaszi "dőlésével": kelés után 2-3 leveles korban a csemeték egy része elszárad, egy része pedig kidől, de néha még így is sok életben marad. A betegség a csemeték 20-50%-át károsítja, ezért vetéskor a kívánt 400-600 db növény/m2 eléréséhez szükséges maghoz 25-40%-ot hozzáadunk. A csemeték 1-2 (ritkán 3) évig maradnak a magágyban. Alávágásukra nincs szükség, mivel anélkül is dús, sűrűn elágazó, nem túl mélyre hatoló gyökérzetet nevelnek.
''(Ligustrum amurense)'' 3-4 méteres, mereven felfelé törő ágú cserje. Lombos állapotban igen hasonlít a ''(Ligustrum ovalifolium)''ra, de fiatal hajtásai az előző faj kopasz hajtásaival ellentétben szőrösek. Levele ősszel lehullik.
Fajtákat fás dugványozással, zölddugványozással.
:Hazája Észak-Kína. Kisebb szárazságot elviselő mezofiton, amely az előző fajnál lényegesen fagytűrőbb.
 
== Képek ==
=== [[Tompalevelű fagyal]] ===
''(Ligustrum obtusifolium)'' A Japánból származó alapfajjal viszonylag ritkán, gyűjteményekben találkozunk.
:* ''(Ligustrum obtusifolium var.regelianum)'' - Puha hajtásai és vékony vesszői erősen szőrösek. Szőrös fonákú levelei a hajtásokon szabályosan két sorban állnak. Lombja ősszel kékeslilára színeződik. Termései aprók, tompa feketék, sörétszerűek. Közepesen szárazságtűrő, igénytelen faj, kiváló sövénycserje.
:* ''''Őszi Bíbor'''' - 2 méter magas, vízszintesen álló oldalágú, szép őszi lombszínt adó, magyar nemesítésű fajta.
==További fajok==
*'Ligustrum japonicum'
*'Ligustrum lucidum'
*'Ligustrum sinense'
*'Ligustrum quihoui'
*'Ligustrum vicaryi'
==Képek==
<gallery>
Fájl:Ligustrum vulgare HRM1.jpg|Közönséges fagyal virágzata
58 ⟶ 82 sor:
</gallery>
 
== SzaporításJegyzetek ==
{{jegyzetek}}
Magvetés ősszel, vagy rétegezés után tavasszal a szabadba. A Ligustrum fajok magja szeptember végétől érik. Ha ekkor megszedjük és a terméshúsból nagyjából kitisztítva azonnal elrétegezzük vagy elvetjük, a következő év tavaszán kikel. Ha a mag megszárad, kialakul benne az elfekvési hajlam. Az ilyen (például vásárlásból származó) magot egy teljes évig rétegezni kell, és csak következő év őszén (vagy a rákövetkező kora ravaszon) érdemes elvetni szabad földbe, 2–3&nbsp;cm mélyen. A tavaszinál jobb az őszi vetés, októbertől a fagyok beálltáig. A magvetéskor számolni kell a fagyal tavaszi "dőlésével": kelés után 2-3 leveles korban a csemeték egy része elszárad, egy része pedig kidől, de néha még így is sok életben marad. A betegség a csemeték 20-50%-át károsítja, ezért vetéskor a kívánt 400-600 db növény/m2 eléréséhez szükséges maghoz 25-40%-ot hozzáadunk. A csemeték 1-2 (ritkán 3) évig maradnak a magágyban. Alávágásukra nincs szükség, mivel anélkül is dús, sűrűn elágazó, nem túl mélyre hatoló gyökérzetet nevelnek.
=== Fordítás ===
Fás dugványozás, zölddugványozás.
* {{fordítás|en|Privet|oldid=607232507|section=Selected species}}
 
== Források ==
* Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fagyal