„Színkép” változatai közötti eltérés

a
clean up AWB
a (Fizika kategória eltávolítva; Elektromágneses sugárzás kategória hozzáadva (a HotCattel))
a (clean up AWB)
'''Színkép'''nek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
A [[fény]] olyan [[elektromágneses sugárzás]], mely szabad szemmel látható. Az elektromágneses sugárzás 380 nm (ibolya) – 780 nm (vörös) hullámhosszak között látható.<ref>Mehta, Akul. "Introduction to the Electromagnetic Spectrum and Spectroscopy". Pharmaxchange.info. http://pharmaxchange.info/press/2011/08/introduction-to-the-electromagnetic-spectrum-and-spectroscopy/. </ref>
 
==Színképek fajtái==
===Folytonos színkép===
A folytonos színkép esetében a fény hullámhossz szerinti felbontása folyamatos, a vöröstől az ibolyáig folytonos átmenetben láthatók a színek. Ilyen folytonos színképet láthatunk az esős időben keletkező [[szivárvány]]nál.
[[Fájl: Spectral lines continous.png| jobbra|bélyegkép|200px |Folytonos színkép]]
 
[[Fájl: Rainbow above Kaviskis Lake, Lithuania.jpg| jobbra|bélyegkép|200px |Szivárvány]]
===Vonalas színkép===
Vonalas színkép esetében vonalak láthatók a színképben. A fény hullámhossz szerinti felbontásakor egyes frekvenciák hiányoznak, és a színképben csak egyes frekvenciák jelennek meg, melyek vonalaknak látszanak. Az atomos, és egyszerű molekulákból álló gázok, és gőzök vonalas színképet adnak. Mivel különböző anyagokra különböző vonalas színkép jellemző, ezért analitikai célokra is használható a vonalas színkép. <ref>http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/VonSzink.htm</ref>
===Sávos színkép===
A sávos színkép esetében sávok látszanak a színképben. Ez a vonalas színkép egy speciális fajtája, ahol a vonalak olyan sűrűn követik egymást, hogy azok sávoknak látszanak a megfigyelő számára. Általában olyan anyagokra jellemző, melyek összetett molekulákból állnak. <ref>http://www.netlexikon.hu/yrk/Erinv/205372</ref>
===Emissziós (kibocsátási) színkép===
Az emissziós színkép egy anyag által kibocsátott fény elektromágneses hullámhossz szerinti felbontása. Ez lehet folytonos, vonalas vagy sávos.
[[Fájl: Spectral lines emission.png| jobbra|bélyegkép|200px |Emissziós színkép]]
 
===Abszorpciós (elnyelési) színkép===
Elnyelési színképet kapunk, ha egy anyagon (gáz, gőz, oldat) átvezetünk egy folytonos színképű fényforrást, és megvizsgáljuk az átvezetés utáni színképet. Az elnyelési színképre jellemzőek a sötét vonalak (hiányzó színek), melyek azt jelzik, hogy az anyagra jellemző frekvenciájú sugárzást nyelt el a vizsgált anyag. <ref>http://erettsegi.com/fizika/elnyelesi-szinkep</ref>
Ha megvizsgáljuk a kibocsátási és elnyelési színképet, akkor pont ott láthatók a sötét vonalak, ahol a kibocsátási színképben a fényes vonalak.
 
[[Fájl: Spectral lines absorption.png| jobbra|bélyegkép|200px |Abszorpciós színkép]]
==Elmélet==
Az [[elektron]]ok az [[atommag]] körül csak meghatározott pályán keringhetnek. Ezeken a pályákon az elektronok nem sugároznak, ezek állandósult, stacionárius pályák. Fénykibocsátáskor, illetve fényelnyeléskor az elektronok az egyik pályáról a másik pályára ugranak át, miközben a két pálya közötti energiakülönbséget [[foton]] alakjában emittálja (kisugározza) vagy abszorbeálja (elnyeli) az atom. Mivel minden anyag más [[atom]]okból épül fel, ezért az emisszió és az [[abszorpció]] - az anyagra jellemző - más és más frekvenciákon történik, ami a színképen látható.
A [[színképelemzés]] vagy spektroszkópia (egyik típusa) a látható elektromágneses sugárzás (fény) felbontásával keletkezett színkép elemzése alapján állapítja meg a vizsgált anyag összetételét.
Esetünkben a látható fény spektroszkópiája a vizsgáló módszer.
A spektroszkópia azonban számos más hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást is vizsgál (gamma-, röntgen, ultraibolya-, infravörös-, és mikrohullámú spektroszkópia).<ref> Modern Spectroscopy (Paperback) by J. Michael Hollas ISBN 978-0-470-84416-8</ref>
 
==Irodalom==
*[[Molekula]]
*[[Gáz]]
*[[Fraunhofer-féle vonalak]]
 
==Források==
{{források}}
 
[[Kategória: Optika]]
[[Kategória:Elektromágneses sugárzás]]
277 808

szerkesztés