Főmenü megnyitása

Módosítások

4 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
A [[13. század]] elejétől [[kunok]] népesítették be a tájat, akik önrendelkezést kaptak [[IV. Béla magyar király|IV. Bélától]], területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A [[középkor]] legjelentősebb emléke egy templom maradvány és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a Templom-dombnak nevezett határrész közelében.
 
Horgos név az írott forrásokban [[1640]]-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a "horog alakú" és egy tavat jelölt a mai Horgosi-rétbenréten.
 
A törökdúlás idején a falu a [[szeged]]i határ része, amikor pedig a [[zentai csata]] után meg szerveződikmegszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-i puszták katonai sáncok sorába kerülnekkerültek.
 
A határőrvidék feloszlásával [[1746]]-ban ezt a pusztát Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéséhez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település [[1772]]-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos jöttérkezett melléjük. [[1820]]-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját.
 
A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A [[18. század]] végén és a [[19. század]] elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg [[földművelés]]sel, [[állattenyésztés]]sel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. [[1837]]-ben már a [[szabó]]k, [[kádár]]ok, [[kovács]]ok, [[tímár]]ok és [[csizmadia|csizmadiák]] alakítottak céheket. [[1845]]-ben már iskola is működött.
146 763

szerkesztés