„Rudinai Molnár István” változatai közötti eltérés

1877-ben a [[lausanne]]-i nemzetközi filoxéra-kongresszusban vett részt, 1878-ban a [[párizs]]i kiállításon, mint a központi bizottság tagját, a borkiállítás rendezésével bízták meg. Az 1879-ben Budapesten tartott ampelográfiai kongresszus megbízta [[Magyarország]] történeti előadásával, (mely franciául a ''Bulletin ampelographique''-ben jelent meg 1880-ban; valamint németül is több lapban). Az országos magyar gazdasági egyesület által 1850 óta fentartott budai vincellér-képezde és szőlőiskola 1881-ben államosítása után ismét állami szolgálatba került.

 

 

1889-ben [[Anglia|Angliába]] küldték a gyümölcsértékesítés tanulmányozása végett, ugyanebben az évben kiküldték [[Bordeaux]] és [[Agen]] vidékére a szilvatermelés és aszalás tanulmányozására. 1892-ben gróf [[Bethlen András]] miniszter kiküldte külföldre a kertészeti szakiskolák tanulmányozására; meglátogatta a [[klosterneuburg]]i, [[troja]]i, [[potsdam]]i, [[geisenheim]]i, [[ventlingen]]i, [[versailles]]-i, [[gand]]i és [[vilvorde]]-i kertészeti intézeteket és ezután készítette el a budai kertészeti tanintézet tervezetét; ez az intézet a párizsi kiállításon az első díjat nyerte el. 1894 őszén nyílt meg ezen tanintézet, melynek Molnár volt az igazgatótanára.

Fontos szerepe volt a kertészeti kiállítások rendezése és a hazai modem szőlő- és gyümölcstermesztés fellendítése terén. A gazdaságos gyümölcstermesztés érdekét szem előtt tartva alapította meg az egyes vidékeken a kevés számú tömegtermesztésre alkalmas fajtákat, valamint számtalan faiskolát hozott létre ezek szaporítására.

 

 

==Publikációi==