|
[[Fájl:Tsunami-kueste.01.vm.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|A cunami partot érésének sematikus ábrázolása]]
A '''szökőár''' vagy '''cunami''' (japánul:egy ''津波,'' szó szerinti jelentése: „cu”: kikötő, „nami”: hullám, vagyis ''kikötői hullám'') japán eredetű kifejezés, magyarul ''óriáshullám''nak is hívják. Néha helytelenül ''árhullám''nak nevezik. Az egyik legpusztítóbb természetivízi katasztrófa, ám igen ritkán fordul elő, és még ritkábban szed áldozatokat, bár ha magas szökőár éri el a partokat, hatalmas pusztításra képes. A [[2004-es indiai-óceáni szökőár]] és a [[2011-es tóhokui földrengés és szökőár]] egészen kivételes események.
== Keletkezése, mechanizmusa ==
[[Fájl:Propagation du tsunami en profondeur variable.gif|jobbra|300px|bélyegkép|A hullámok megváltozása a part közelében]]
A cunami általában víz alatti földrengések esetén szok ,,kirobbanni´´
[[Fájl:Terremoto Sumatra 2004.gif|bélyegkép|jobbra|300px|A 2004. december 26-ai szökőár keletkezése és terjedése]] ▼
de tengerszennyezéstől is keletkezhet.
Túlnyomó részt kétféle módon keletkezhet: tenger alatti földrengés, ún. [[tengerrengés]] (ami a tengerfenék alatt kevesebb mint 50 méter mélységben következik be, és legalább 6,5 erősségű) (az esetek 86%-ban) vagy szintén tenger alatti [[Tűzhányó|vulkánkitörések]] (14%), illetve kisebb arányban tenger alatti vagy parti földcsuszamlások is okozhatják. Általában törési síkok mellett keletkezik, ahol nagy tömegátrendeződés zajlott le. Ha a tengerfenék megemelkedik vagy lesüllyed, az hatással van a felette elhelyezkedő víztömegre is. A terület felett gyűrű alakú [[hullám]] keletkezik, ami a tengerfenéken körkörösen szétterjed. A rezgés [[hullámhossz]]a 100 – 200 km közötti, [[amplitúdó]]ja mindössze 0,5 méter körüli. A hullámok [[periódusidő|periódusideje]] 5 perctől 1 óráig terjedhet.
▲[[Fájl:Terremoto Sumatra 2004.gif|bélyegkép|jobbra|300px|A 2004. december 26-ai szökőár keletkezése és terjedése]]
Mindezek miatt a nyílt tengeren haladó cunami legtöbbször alig észrevehető, bár rendkívül gyorsan terjed (800–1000 km/h). Ahogy azonban közeledik a parthoz, sebessége egyre csökken, míg a hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a megnövekvő súrlódás miatt lelassul, egyensúlyát elveszti, aszimmetrikussá válik. Ekkor keletkezik a rettegett óriáshullám, a cunami, ami a part közelében 10-15 perc alatt eléri a 15-30 méteres magasságot. Minél meredekebb a partfal, minél erősebb volt a rengés, annál nagyobb lesz a hullám magassága, ami akár 60 m is lehet. Főleg öblökben, tengerszorosokban, folyótorkolatoknál erősödhet fel, mivel ezeknek hullámcsapda szerepe van. Az eddig megfigyelt legmagasabb, 63 méteres cunamihullám a [[Kamcsatka-félsziget]] partjait érte el. A legmagasabb lefényképezett óriáshullám 12 méter magas volt. A legmagasabb bizonyított szökőár meghaladta az 500 méteres magasságot egy alaszkai fjordban ([[Lituya-öböl]]), ahol a partoldal leszakadása indította el a hullámot.
Bizonyos esetekben, mielőtt a víz kicsapódna a partra, először visszahúzódik a tenger felé, mintha [[apály]] lenne. Mivel általában nem egyetlen hullám érkezik, tanácsos egy magasabb helyen megvárni a hullámok közötti, néha több órára elnyúló időszakot. Nagyobb cunami akár napokig is eltarthat, ezalatt több hullám éri el a partot.
|
