A szervezet csatlakozott a németekkel szembeni ellenállási mozgalomhoz, a [[Magyar Front]]hoz (a fő személyi összekötő Pálffy volt, aki már régebbtől fogva részt vett a Front munkájában), mely szervezet szabályzatában megkívánta a párttá szerveződést. Elsősorban ez volt az oka annak (bár már az 1943-as tanácskozáson is felmerültek ilyen tervek), hogy [[1944]]. októberében a KSzN vezetői, Serédi haladéktalan hozzájárulásával, megalakították a [[Kereszténydemokrata Néppárt]]ot (KDNP). A háborúból való 1944. októberi sikertelen [[kiugrási kísérlet]] után a KSzN tagszervezeteinek számos vezető munkatársát (köztük a KDNP szervezőit) letartóztatták, ill. a [[Gestapo]] elhurcolta (a nyilasok - még márciusban - Apor letartóztatását is tervezték, de erre már nem került sor). <ref>[[1945]]. [[március 28]]-án, szerdán délelőtt 10 órára [[Szálasi Ferenc|Szálasi]] „nemzetvezető” megbízásából Apor Vilmost meghívták [[Kőszeg]]re egyházi értekezletre, „melyen Szálasi maga elnököl majd”. Az értekezlet tárgya: a magyar nemzet és a római katolikus egyház viszonyának szabályozása és rögzítése. [[Kelemen Krizosztom]] [[Pannonhalma|pannonhalmi]] [[főapát]] bizalmas levélben érdeklődött Apornál, hogy kapott-e hasonló tartalmú levelet, s tudjuk, hogy a nyilasok ekkor már elhatározták a két, számukra ellenséges főpap letartóztatását. Március 28-án azonban az oroszok elérték [[Győr]]t.; ld. ''[http://www.avkf.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=119&Itemid=31&lang=hu Apor Vilmos püspök vértanu élete]''; az ''[[Apor Vilmos Katolikus Főiskola|AVKF]] honlapjáról. </ref>
== ''Magyar Társadalompolitika'': a KSzN programja ==
