„Kolozsvári gettó” változatai közötti eltérés

 
Számos esetben a keresztények bújtatták és élelmezték a zsidókat, vagy segítséget nyújtottak a Dél-Erdélybe való átszökésben, ugyanakkor a kiürített zsidó lakások fosztogatásoknak estek áldozatul, és a zsidó üzletekre az igények benyújtása már a deportálások előtt elkezdődött.<ref>A helyben megjelenő ''[[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]]'' 1944. május 15-i száma szerint a 400 üzletért mintegy 1500 keresztény folyamodott.</ref>
 
== A háború utáni számonkérés ==
A II. világháború után az 1946 márciusa - júniusa között funkcionáló [[kolozsvári népbíróság]] több személyt is vád alá helyezett az észak-erdélyi zsidók gettosítása és deportálása miatt. Az [[1946]]. május 22. - május 31. között lezajlott ún. ''észak-erdélyi gettóper''ben a bíróság távollétében halálra ítélte [[Pksy-Kiss Tibor]] csendőrezredest, a kolozsvári IX. csendőrkerület volt parancsnokát, valamint - szintén távollétében - szigorított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte [[Vásárhelyi László]] volt kolozsvári polgármestert.<ref>http://www.survivors-romania.org/text_doc/sentinta.htm</ref>
 
== A deportáltak emléke ==