„Kolozsvári gettó” változatai közötti eltérés

 
== A háború utáni számonkérés ==
A II. világháború után az 1946 márciusa - júniusa között funkcionáló [[kolozsvári népbíróság]] több személyt is vád alá helyezett az észak-erdélyi zsidók gettosítása és deportálása miatt. A kolozsvári gettóhoz kapcsolódoan, az [[1946]]. május 22. - május 31. között lezajlott ún. ''észak-erdélyi gettóper''ben a bíróság távollétében halálra ítéle [[Paksy-Kiss Tibor]] csendőrezredest, a kolozsvári IX. csendőrkerület volt parancsnokát, valamint egy Kapesius keresztnevű erdélyi szász származású SS-katonát, életfogytiglani börtönbüntetésre [[Vásárhelyi László (polgármester)|Vásárhelyi László]] volt kolozsvári polgármestert, [[Varga Lajos]]tLajost, Kolozsvár volt prefektusát, 25 év kényszermunkára, életfogytiglani kényszermunkára Császár Sámuelt, Horvay Zoltánt, Boldizsár Pált, Orosz Józsefet, Szentkúti Andrást, és Menyhárt Ferencet, míg 10 év börtönre a letartóztatásban lévő [[Tarr Kázmér]] kolozsvári tisztviselőt, 8 év börtönre Enyedi Irma helyi lakost és a szintén vád alá helyezett [[Inczédy-Joksmann Ödön]]t, Kolozs megye volt alispánját felmentették.<ref>http://www.survivors-romania.org/text_doc/sentinta.htm</ref>
 
== A deportáltak emléke ==