„Ikonológia” változatai közötti eltérés

német wiki, művészettörténeti tanulmányok
a (Bot: 12 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1047900 adatába)
(német wiki, művészettörténeti tanulmányok)
Az '''ikonológia''' (ógörög εικών – kép) a [[művészettörténet]] egy olyan 1920 és 1930 között kialakult [[művészettörténet]]ikutatási területe, irányzatsegédtudománya, amely a formai elemzés értékmegkülönböztető módszere valamint az [[ikonográfia]] mellett és ezeket kiegészítve mindenekelőtt egy [[műalkotás]] [[szimbolizmus]]át értelmezi. Célja, hogy a műalkotást egy „világnézeti elképzelés” megtestesüléseként, szimbólumaként értelmezze. „Világnézeti elképzelés” gyökerezhet [[vallás]]ban illetve [[politika]]i vagy [[filozófia]]i jellegű ideológiában. Ennek megfelelően az ikonológiai kutatás bevon a vizsgálati körbe olyan, főként nem a magas művészetekhez tartozó ábrázolásokat (irodalmi ábrázolásokat is), amelyek segítenek tágabban értelmezni a műalkotások jelentését. Az ikonológiai módszer átformálta az építészettörténeti kutatások metodikáját is, tekintve, hogy az építészetben ikonográfiáról nem beszélhettek.
 
Az ikonológiai módszert először [[Aby Warburg]] alkalmazta 1892-es [[strassbourg]]i disszertációjában, amelyben [[Botticelli]] két képére alkalmazta. Munkamódszerét pedig [[Palazzo Schifanoia]] [[ferrara]]i hónap-képeiről tartott előadásában nevezte először ikonológiai elemzésnek, bár ez a szóhasználat valószínűleg még csak spontán volt. A módszert eleinte a Warburg-iskola módszerének nevezték, amelyet tanítványai és munkatársai alkalmaztak, mint pl. Gertrud Bing, Fritz Saxl, Walter Solmitz, Edgar Wind és Rudolf Wittkower.
2

szerkesztés