„Csoszon társadalma” változatai közötti eltérés

A nők helyzete jelentősen romlott a korábbi korokhoz képest, a nemesi származású nőket teljesen elzárták a külvilágtól. A nőknek tökéletes konfuciánus eszményeknek kellett megfelelniük, teljes alárendeltségben éltek, engedelmességgel tartoztak az apjuknak, a férjüknek, az apósuknak és a fiuknak is. Otthonunkban a férfiaktól elkülönítetten éltek.

 

{{fő|Neokonfucianizmus}}

A koreai társadalom mindig is hierarchikus volt, ezt pedig még jobban megerősítette a terjedő [[neokonfucianizmus]], amit {{koreai|Joseon|Csoszon}}ban tudatosan építettek ki. Bár az eszme [[Kína|Kínából]] ered és [[Japán]]ban, valamint [[Vietnam]]ban is elterjedt, Korea sokkal inkább a mindennapi élet szerves részévé tette és saját magára formálta, mint a többi ország, egy csak rájuk jellemző adaptációt hozva ezzel létre.{{refhely|Seth|157-158. o.|azonos=S157158}}

Mindez azt jelentette, hogy a koreai társadalom számára különösen fontos volt a tekintélyalapú hierarchia a társadalmi rétegek között, az idősebbek és a fiatalabbak között, nagy hangsúlyt fektettek a családra, a rend és a harmónia fenntartására és a nők alacsonyabb rangjának kiemelésére is. Rendkívül fontosak voltak a rituálék, ceremóniák, az ősök tisztelete és az életfogytig tartó tanulás hangsúlyozása. A neokonfuciánusok számára az értékes emberi tulajdonságok közé tartozott a kitartó, kemény munka, az egyszerűség, az udvariasság és az illetlen viselkedéstől való tartózkodás. Prűdnek is lehetett nevezni őket, az érzelmek szenvedélyes kimutatásától ugyancsak távolságot kellett tartani. Fontos volt, hogy mindenki tisztában legyen a helyével a társadalmi ranglétrán, amit a [[koreai nyelv]] is kifejez mind a mai napig, [[A koreai nyelv udvariassági rendszere|különféle toldalékokkal, igevégződésekkel]], amelyek jelzik, ha a beszélő nála idősebb vagy rangban magasabb személyhez szól (''{{koreai|jondaenmal|csondenmal}}'', 존댓말: „tiszteleti beszéd”). A tiszteleti ragok elhagyása pedig azt jelzi, hogy magasabb rangú vagy idősebb személy beszél alacsonyabb rangúhoz vagy fiatalabbhoz (''{{koreai|banmal|panmal}}'', 반말: „bizalmas beszéd”).{{refhely|azonos=S157158}}

 

[[File:Koreans oldest pic seated.jpg|thumb|220px|{{koreai|Yangban|Jangban}} nemes fényképe 1863-ból]]

 

Ami jellegzetes és kiemeli a koreai hierarchikus rendszert a többi közül az az elit réteg folyamatossága az évszázadok során. Míg Európában és Ázsiában folyamatos harcok dúltak és népcsoportok váltották egymást az uralkodó rétegek élén, Koreában évszázadokon át, {{koreai|Goryeótól|Korjótól}} {{koreai|Joseon|Csoszon}} bukásáig ugyanaz az összetételű nemesi réteg maradt a hierarchia csúcsán, és {{koreai|Joseon|Csoszon}} társadalmi szerkezete öt évszázadon keresztül maradt érintetlen, ami szinte példa nélküli.{{refhely|Seth|187. o.}}

 

{{lásd még|koreai esküvői szokások}}

[[Fájl:Gammo yeojaedo-03.jpg|thumb|220px|{{koreai|Jesához|Cseszához}} megterített asztal egy {{koreai|Joseon|Csoszon}}-kori festményen]]

A koreai család számára a legfontosabb az elsőszülött fiú ({{koreai|jangja|csangdzsa}}, 장자) volt mindig is, ezt a szokást azonban a neokonfucianizmus tovább erősítette. Olyan fontos volt az elsőszülött, hogy egyetlen férfi sem halhatott meg fiúörökös nélkül, ha nem született fiúgyermeke, akkor adoptálnia kellett (kizárólag azonos vérvonalból származót). A vagyon nagy részét az elsőszülött fiú örökölte, a többi fiőgyermek is kapott valamennyi örökséget, a lányok azonban nem örökölhettek. A fiúörökös biztosítása érdekében az első (fő-) feleség mellé a férfiak alacsonyabb rangú másodfeleségeket is hozhattak a házhoz.{{refhely|azonos=S158161}}

 

[[File:Korean headgear-Sseugae chima-01.jpg|thumb|220px|[[Hanbok#Fejfedők|{{koreai|Sseugae chima|Sszuge cshima}}]], amivel az alacsonyabb rangú nők takarták le a fejüket, ha utcára léptek]]

[[File:KOCIS Korea Hanbok-AoDai FashionShow 27 (9766155131).jpg|thumb|220px|Koreai [[Kiszeng|{{koreai|gisaeng|kiszeng}}ek]] öltözete egy [[vietnam]]i divatbemutatón]]