Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
'''[[Csoszon|{{koreai|Joseon|Csoszon}}]] társadalma''' [[konfucianizmus|konfuciánus]] eszmék, a három sarkalatos alapelv és az öt erkölcsi norma szerint épült fel. Négy osztály alkotta, a [[jangban|{{koreai|yangban|jangban}}]], a nemesség, a [[csungin|{{koreai|jungin|csungin}}]], a tulajdonképpeni középosztály, a [[szangmin|{{koreai|sangmin|szangmin}}]], azaz a köznép, valamint a kitaszítottak rétege, a [[cshonmin|{{koreai|cheonmin|cshonmin}}]]. A társadalom urai a népesség alig 10%-át alkotó {{koreai|yangban|jangban}}ok voltak, akik számos privilégiummal rendelkeztek. A ranglétra legalján a rabszolgák helyezkedtek el.
 
Ebben a korban jelentősen szigorodott a klánstruktúra a koreai társadalomban, a vérvonal elsődleges fontosságúvá vált. A családok életét törvénykönyv szabályozta, az egyes ceremóniák megkövetelésével és rítusainak pontos leírásával. A [[Korjo|{{koreai|Goryeo|Korjo}}]]-korhoz képest jelentős változáson ment át a házasság intézménye, melyre számos szigorú szabály vonatkozott. Egy férfinak több felesége, illetve ágyasa is lehetett, a köznép, illetve rabszolga sorsú nőktől született gyermekgyermekek azonban illegitimnek számítottak.
 
A nők helyzete jelentősen romlott a korábbi korokhoz képest, a nemesi származású nőket teljesen elzárták a külvilágtól. A nőknek tökéletes konfuciánus eszményeknek kellett megfelelniük, teljes alárendeltségben éltek, engedelmességgel tartoztak az apjuknak, a férjüknek, az apósuknak és a fiuknak is. Otthonunkban a férfiaktól elkülönítetten éltek.
148 761

szerkesztés