„Simulószó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
Például a [[francia nyelv|franciában]] az [[alany]]i [[névmás]]ok ''(je, tu, il, elle'' stb.) nem szabad morfémák, de az [[ige (szófaj)|ige]][[rag]]okkal szemben nem rögzített a pozíciójuk az igetőhöz képest. Nem kell közvetlenül megelőzniük a ragozott igealakot, követheti őket más hangsúlytalan névmás is: pl. ''je te vois'' ’(én téged) látlak’ – ahol a tárgyas névmás az alanyi és a ragozott igealak között áll.
Hasonlóképpen, a [[spanyol nyelv|spanyolban]] simulószók a [[részes eset|részes]], illetve [[tárgyeset]]ű [[személyes
A [[magyar nyelv|magyarban]] simulószó például az állítmányhoz tapadó ''-e'' kérdőszócska (pl. ''Tudod-'''e'''?)'', vagy az ''is'', amely gyakorlatilag bármilyen kategóriájú kifejezéshez simulhat, de [[fonológia]]ilag rögzített módon: utána kell állnia hangsúlytalanul (pl. ''Jánost is; alszik is; be is csöngetett)''.
9. sor:
Az [[angol nyelv|angolban]] ilyen az ''’s'' birtokjel (pl. ''John’'''s''' book'' ’János könyve’). A [[latin nyelv|latinban]] a ''-que'' ’és, meg’ szócska (pl. ''Senatus Populus'''que''' Romanus'' ’Római Nép-és Szenátus’), amely mindig névszóhoz tapad.
Ha a simulószó megelőzi azt a kifejezést, amelyhez tartozik, ''proklitikum''nak, ha pedig követi, ''enklitikum''nak
== A simulószók jellemzői ==
|