„Simulószó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a →‎A simulószók jellemzői: pontosítás és magyarázatok
12. sor:
 
== A simulószók jellemzői ==
A fentieket összegezve, a simulószók a következő sajátosságokatsajátosságokkal mutathatjákrendelkeznek:
*Fonológiailag kötöttek, de szintaktikailag szabadok (a toldalékoknál, [[szóképzés|képzőknél]] szabadabbak).
*Szintagma vagyA (tag)mondat vagy kifejezés szintjén jelennek meg (tehát nyelvészeti értelemben véve szavak).
*Nem állhatnak a diskurzus önálló elemként (azaz nem lehetnek önálló mondatok), csak egy másik szóhoz vagy elemhez csatolva.
*Gyakran inkább nyelvtani, mint lexikális jelentéssel bírnak, mint lexikaival (azaz funkciószavak).
*A szókincs egy zárt (nem bővíthető) osztályáhozosztályát tartoznak,képviselik például(általában [[névmás]]ok, [[elöljáró]]k, [[kötőszó]]k, vagy [[segédige|segédigék]]).
*A toldalékokkal, ragokkal, képzőkkel ellentétben többféle szintaktikai kategóriával állhatnak (például az [[újlatin nyelvek]]ben a hangsúlytalan személyes névmások tapadhatnak ragozott igéhez és igenevekhez is).
*Írásban gyakran különálló szóként jelennek meg, a [[szóképzés|képzőkkel]] és a [[rag]]okkal ellentétben.
*Mindig hangsúlytalanok: a kísért szóval alkotnak fonológiai egységet.
*Gyakran többféle szintaktikai kategóriával állhatnak, szemben a kötött morfémákkal.
*Írásban többnyire különálló (vagy a kísért szóhoz [[kötőjel]]lel, [[aposztróf]]fal stb. kapcsolt) szóként jelennek meg, ellentétben a képzőkkel és a [[rag]]okkal.
*Fonológiailag [[hangsúly (nyelvtan)|hangsúlytalanok]].
 
== Források ==