|
===Leleplezések===
Snowden elsőként [[Glenn Greenwald]]dal, a [[The Guardian]] újságírójával vette fel a kapcsolatot 2012 végén. Greenwald azokat a lépéseket, amelyeket anonim információforrása kért tőle a kommunikáció biztonságának biztosítására, mint a levelek titkosítása túl bonyolultnak és idegesítőnek találta. Snowden 2013 januárjában [[Laura Poitras]] filmrendezővel vette fel a kapcsolatot. Poitras szerint Snowden azért lépett vele kapcsolatbankapcsolatba, mert látta riportját [[William Binney]]-ről, az NSA egy leleplezőjéről a [[The New York Times]]-ben. Greenwald 2013 februárjában vagy áprilisában kezdett együttműködni Snowdennel, miután Poitras találkozót kért tőle.
A [[The Washington Post]]-nak író Barton Gellmann szerint Snowden először 2013 május 13-án lépett vele kapcsolatba. Gellmann szerint Snowden az után vette fel a kapcsolatot Greenwalddal, hogy a The Washington Post nem tudta garantálni, hogy 72 órán belül közzéteszi a PRISM projekt mind a 41 prezentációját és egy titkosított kódot, amellyel Snowden bizonyíthatja egy külföldi nagykövetségen hogy ő tette közzé a dokumentumokat.
Snowden titkosított e-maileket írt Verax név alatt és kérte hogy ne idézzék teljes hosszában leveleit, mert félt hogy szemantikai analízissel azonosíthatják.
Snowden a következőt írta Gelmann-nak első találkozásuk előtt: "Tudom„tudom, hogy meg fognak kínozni azért, amit teszek, és ezeknek az információknak a nyilvánosság elé tárása a végemet jelenti"jelenti”.<ref name="washingtoppost">[http://www.washingtonpost.com/world/national-security/code-name-verax-snowden-in-exchanges-with-post-reporter-made-clear-he-knew-risks/2013/06/09/c9a25b54-d14c-11e2-9f1a-1a7cdee20287_story.html Code name ‘Verax’: Snowden, in exchanges with Post reporter, made clear he knew risks]</ref> Snowden azt is állította, hogy amíg a dokumentumokat nyilvánosságra nem hozzák, addig a vele együttműködő újságírók is halálos veszélyben vannak: "Amennyiben„amennyiben úgy gondolják, hogy gyenge láncszem vagy, akinek bukásával megakadályozható az adatok nyilvánosságra kerülése és az adatok egyedüli birtokosává teszi őketőket”."<ref name="washingtoppost"/>
2013 májusában Snowden engedélyt kapott távozásra [[epilepszia]] kezelése ürüggyel. Május közepén Snowden interjút adott Poitras-nak és Jacob Appelbaum-nak, amelyet később a Der Spiegel közölt. <ref>[http://www.spiegel.de/international/world/interview-with-whistleblower-edward-snowden-on-global-spying-a-910006.html Edward Snowden Interview: The NSA and Its Willing Helpers]</ref> 2013 május 20-án Snowden Hongkongba utazott, itt tartózkodott akkor, amikor az első, általa kiadott információk megjelentek a médiában. Snowden többek között olyan kémprogramok létezését és működését hozta nyilvánosságra, mint a [[PRISM]], az [[NSA telefonhívás adatbázis]] és a [[Boundless Informant]]. Felfedte a a [[Tempra]], a brit titkosszolgálat hasonló kémprogramját, amelyet az NSA brit partnere, a [[GCHQ]] működtet. Ő hozta nyilvánosságra az NSA [[Tailored Access Operations]] nevű szervezeti egységének létezését és tevékenységének fő vonalait is.
2013 júliusában Greenwald megállapította, hogy Snowden birtokában van más titkos információknak is, amelyeket úgy döntött, hogy nem hoz nyilvánosságra.
=== Oroszország ===
==== A Morales repülőgép-incidens ====
[[Fájl:Grounding of Evo Morales presidential plane.svg|bélyegkép|Pirossal jelezve azok az országok, amelyek megtagadták a belépést. A repülőgép Ausztriában szállt le]]
Július 1-énjén [[Evo Morales]], [[Bolívia]] elnöke, aki a gáz-exportáló országok konferenciáján vett részt Moszkvában, hajlandónak tűnt arra, hogy menedékjogot ajánljon Snowdennek egy a [[Russia Today]] lapnak adott interjúban.<ref>[http://rt.com/news/morales-bolivia-asylum-snowden-534/ President Morales to RT: Bolivia to consider Snowden asylum request if submitted - Russia Today]</ref>. Másnap az őt hazaszállító repülőgépet átirányították [[Ausztria|Ausztriába]], miután [[Franciaország]], [[Spanyolország]] és [[Olaszország]] megtagadta a légtérbe lépést, mert azt feltételezték, hogy Snowden a fedélzeten lehet. <ref>[http://www.bbc.co.uk/news/world-latin-america-23201767 Spain 'told Edward Snowden was on Bolivia president's plane' - BBC]</ref> [[Bécs]]ben a leszállás után a hatóságok átkutatták a repülőgépet, bár a bolíviai védelmi miniszter tagadta a kutatást, állítása szerint az elnök megtagadta a belépést a gépére.
==== Átmeneti menedékjog Oroszországban ====
Egy évre menedékjogot kapott Oroszországban. Miután megkapta az ehhez szükséges papírokat, elhagyhatta a repülőtér terminálját. <ref>[http://rt.com/news/snowden-entry-papers-russia-902/ - Snowden granted 1-year asylum in Russia, leaves airport]</ref>
==Fogadtatás==
Az Egyesült Államokban heves vitákat váltott ki Snowden.
James Clapper, a nemzetbiztonsági szolgálat elnöke szerint Snowden hatalmas károkat okozott az amerikai titkosszolgálatoknak, míg John Kerry államtitkár szerint az NSA bizonyos esetekben túl messzire ment egyes kémprogramokban, és megigértemegígérte, hogy ezt leállítják. <ref>[http://www.startribune.com/politics/national/230197991.html Kerry: Some NSA surveillance work reached 'too far' and will be stopped]. Star Tribune (November 1, 2013).</ref><ref>[http://www.dw.de/us-surveillance-by-nsa-has-sometimes-reached-too-far-says-kerry/a-17198098 US surveillance by NSA has sometimes 'reached too far,' says Kerry]. DW.DE (October 31, 2013).</ref>
2013 végéig a The Washington Post szerint a publikus vita, a perek és az állam belső bizottságai semmilyen lényeges változást nem hoztak.
====Közvélemény====
A kiszivárogtatásokat követő felmérések azt mutatták, hogy az amerikai közvélemény megosztott Snowden tetteivel kapcsolatban. A [[Gallup]] 2013 június 10-11-én készült felmérése szerint az amerikaiak 44 százaléka értett egyet az információk napvilágra hozásával, míg 42 százalék itélteítélte el. <ref>[http://www.gallup.com/poll/163043/americans-disapprove-government-surveillance-programs.aspx Americans Disapprove of Government Surveillance Programs]</ref> Az [[USA Today]] és a [[Pew Research]] június 12 és 16 közötti felmérése szerint 49 százalék gondolta úgy, hogy a kiszivárogtatás a köz érdekét szolgálta, 44 százalék szerint ártott neki. Ugyanez a felmérés szerint az amerikaiak 54 százaléka gondolta úgy, hogy bűnügyi pert kell indítani Snowden ellen, míg 38 százalék szerint erre nincs szükség.<ref>[http://www.people-press.org/2013/06/17/public-split-over-impact-of-nsa-leak-but-most-want-snowden-prosecuted/ Public Split over Impact of NSA Leak, But Most Want Snowden Prosecuted]</ref>
===Európa===
|
