„Mangalica” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
A '''mangalica''' a [[Magyarország]]on őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű [[sertés]]fajta.
▲A '''mangalica''' a [[Magyarország]]on őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű [[sertés]]fajta.<ref>[http://www.katki.hu/KATKI/bal/szaktan/OGY04_32.html A 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat]</ref>
* A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst. A sertéstenyésztés a [[Felső-Magyarország|Felföldre]] és az [[erdély]]i területekre szorult.
[[1833]]-ban [[József nádor|József főherceg]] [[Kisjenő]]n tenyészetet alapított. Ezek a sertések fehér, göndörszorű egyedek voltak, s Kisjenőn kereszteződtek az ott levő állománnyal. A többi magyarországi földbirtokos innen vásárolt tenyészállatokat, s így az ország területén több nagyhírű tenyészet is kialakult. A mangalica néhány nemzedék alatt annyira alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz, hogy igazi magyar fajtává vált.A mangalica jelentőségét jelzi, hogy Győrben és Kőbányán hizlalótelepeket hoztak létre. A kőbányai telep éves forgalma 1870 és 1894 között átlagosan 600 000 sertés körül volt. Ám ekkor már a gazdasági környezet változásnak indult. Az erdőket, amelyek makkoltatásra alkalmasak voltak, kiirtották, a legelőket felszántották. Csökkent a zsírsertések iránti kereslet, viszont nőtt a hússertés iránti érdeklődés. Megjelentek a nyugati fajták, amelyek már nem külterjes, hanem belterjes gondozási módot kívántak. A legnagyobb csapás a fajtára az [[1895]]-ben kitört sertéspestis volt, amely 20 évig tartott, és 4,5 millió sertés pusztulását okozta. Az elhullott állatok 95%-a mangalica volt. Ezután többé nem tudta visszaszerezni piaci pozícióit, állományának mérete egyre csökkent.A [[második világháború]] újabb tragédiát jelentett, a mangalicák száma jelentősen csökkent. ▼
A háború után létrehozták a Magyar Állattenyésztő Szervezetek Országos Szövetségét, 1945-től az 1950-es évek végéig a mangalicák száma nőtt, de nem érte el a háború előtti 30 ezres állományt. Az 50-es évek végétől a modern hússertésfajták kiszorítják a mangalicát, egyedszámuk rohamosan csökkent. 1973-ban a mangalica védetté nyilvánításáról döntöttek, 1974-től állami támogatás mellett folyik tenyésztése.
▲== Története ==
Ma a mangalica már nem veszélyeztetett, s ebben szerepe van nemzetközi sikerének is: jó minőségű húsa az alapja a világhírű [[Spanyolország|spanyol]] [[serrano sonka|serrano sonkának]].
▲A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst. A sertéstenyésztés a [[Felső-Magyarország|Felföldre]] és az [[erdély]]i területekre szorult. Ennek ellenére már [[1750]]-ből vannak adatok, mely szerint [[Sopron]] messze földön híres sertésvásárára az [[Alföld]]ről hajtottak fel állatokat. A [[18. század]] végén főleg a [[dunántúl]]i területek és [[Ausztria]] között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat. A kereslet egyre növekedett, s a kereskedők eljutottak [[Horvátország]]ba is. Az onnan származó sertések kedveltebbek voltak a bakonyi sertésnél, mert több zsírt adtak és húsuk is jobb ízű volt. [[Szerbia]] fejedelme, [[Milos Obrenovics]] a szerb, az ún. ''sumadia sertés''ekkel kezdett kereskedni, tenyészetet alapított, ahonnan a magyar birtokosok tenyészállatot is vásároltak.
▲A mangalica jelentőségét jelzi, hogy Győrben és Kőbányán hizlalótelepeket hoztak létre. A kőbányai telep éves forgalma 1870 és 1894 között átlagosan 600 000 sertés körül volt. Ám ekkor már a gazdasági környezet változásnak indult. Az erdőket, amelyek makkoltatásra alkalmasak voltak, kiirtották, a legelőket felszántották. Csökkent a zsírsertések iránti kereslet, viszont nőtt a hússertés iránti érdeklődés. Megjelentek a nyugati fajták, amelyek már nem külterjes, hanem belterjes gondozási módot kívántak. A legnagyobb csapás a fajtára az [[1895]]-ben kitört sertéspestis volt, amely 20 évig tartott, és 4,5 millió sertés pusztulását okozta. Az elhullott állatok 95%-a mangalica volt. Ezután többé nem tudta visszaszerezni piaci pozícióit, állományának mérete egyre csökkent.
▲A háború után létrehozták a Magyar Állattenyésztő Szervezetek Országos Szövetségét, 1945-től az 1950-es évek végéig a mangalicák száma nőtt, de nem érte el a háború előtti 30 ezres állományt. Az 50-es évek végétől a modern hússertésfajták kiszorítják a mangalicát, egyedszámuk rohamosan csökkent. 1973-ban a mangalica védetté nyilvánításáról döntöttek, 1974-től állami támogatás mellett folyik tenyésztése.<ref>Radnóczi László: [http://www.agr.unideb.hu/kiadvany/bodo/Radnoczi.pdf ''A mangalica fajta kialakulása és értékei''], Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest, é. n.</ref>
== Típusai ==▼
▲===== <u>Típusai</u> =====
* ''Szőke mangalica'': a leggyakoribb változata. Jól hasznosítja a táplálékot, kül- és belterjes tartásra egyaránt alkalmas. Zsír- és hústermelésre is bevált. Sok változata ismert, hiszen a fajtára hatott a táplálék, a tartás sokfélesége.
* ''Vörös mangalica'': a szőke mangalica és a göndör szőrű szalontai sertés keveredéséből jött létre, valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szőkénél.
31 ⟶ 16 sor:
* ''Vadas mangalica'': igen ritka változat, elsősorban hegyvidékeken volt jellemző, valószínűleg a szőke mangalica és a vaddisznó véletlen kereszteződéséből jött létre.
====== <u>Keresztezések</u> ======
A mangalicát rendszeresen keresztezték más fajtákkal, hogy egyes képességeit javítsák. A kereszteződések hozzájárultak a különböző tájfajták kialakulásához, és új fajták létrejöttéhez. Ennek ellenére a mangalica jelleg mindenhol megmaradt. Két jelentősebb keresztezés:
* Nemesített mangalica: a 20. század elején több tenyészetben a kocákat a mangalicához nagyon hasonló, szintén zsírtermelő fajta lincolnshire kanokkal fedeztették. Az eredmény egy rendkívül szapora és jó növekedésű típus lett, amelyet igyekeztek elterjeszteni a gazdák között.
* Báznai sertés: önálló fajtává alakult keresztezés. [[Bázna|Báznán]] mangalicát és angol berkshire sertést kereszteztek, majd a yorkshire fajtát is bevonták, így jött létre egy érdekes megjelenésű sertés. A testén a szőke és a fekete szín eloszlása egyedi, a fekete szín a test elején és a fari részen látható, míg a test közepe fehér, ezért öves disznónak is nevezik. Erdély elcsatolásával az állomány [[Románia|Romániába]] került, Magyarországon számottevő létszáma nincs.
====== <u>Mítosz az alacsony koleszterintartalomról</u> ======
A kutatók eredményei nem támasztják alá azokat a közléseket, melyek szerint a mangalica zsírja kevesebb koleszterint tartalmazna az általánosan elterjedt hízósertés típusokénál.
== Mangalica Fesztivál ==
A Mangalica Fesztivált 2008-ban rendezték meg először Budapesten a Szabadság téren, 2010-től pedig országos eseménnyé vált.
{{Védett magyar háziállatok}}[[Kategória:Háziasított állatok]]▼
▲[[Kategória:Háziasított állatok]]
[[Kategória:Védett magyar háziállatok]]
[[Kategória:GLAM-ZOO]]
| |||