„Mieczysław Woroniecki” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
28. sor:
Mieczysław Woroniecki [[1825]]. [[március 7.|március 7]]-én született [[Lengyelország]]ban, egy elszegényedett ősi lengyel nemesi család sarjaként. A Woroniecki vagy Korybut-Woroniecki család a legrégebbi lengyel nemesi famíliák közé tartozott, a család még [[II. Ulászló lengyel király]]tól kapott hercegi rangot.<ref>{{cite web| url = https://ru.wikisource.org/wiki/%D0%AD%D0%A1%D0%91%D0%95/%D0%92%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B5%D1%86%D0%BA%D0%B8%D0%B5_%D0%B8%D0%BB%D0%B8_%D0%9A%D0%BE%D1%80%D0%B8%D0%B1%D1%83%D1%82-%D0%92%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B5%D1%86%D0%BA%D0%B8%D0%B5| title = A Woroniecki-család| accessdate= 2014-04-12| author = B. Rummel| language = orosz}}</ref> Woroniecki apja a család galíciai-ágának a tagja volt, nevét sajnos az interneten közzétett családfa nem jelzi.<ref>{{cite web| url = http://strony.toya.net.pl/~mc_herbarz/NOBLE_gen/woroniecki2.htm#Micha%C5%82| title = A Woroniecki család családfája| accessdate= 2014-04-13| author = strony.toya.net.pl| language = lengyel}}</ref> Woroniecki anyja egy lengyel nemesi család sarja, Romana Jordanowa volt. A család bár hercegi titulussal rendelkezett, de amikor a [[Habsburg Birodalom]] felülvizsgálta a galíciai nemesi családok címeit, akkor a Woroniecki családnak hivatalosan csak a lovagi titulusát ismerték el.
 
Az ifjú Woroniecki folytatta a családi hagyományokat és katonának állt. [[1841]]-ben önként belépett a 3. tábori tüzérezredbe, december közepétől ezredkadét, s egy ideig [[Olmütz]]ben szolgált. [[1843]]. [[július 1.|július 1-én]]jén átkerülátkerült a 44. Albrecht főherceg gyalogezredhez, majd [[1845]]. januárjától az 57. István főherceg gyalogezred állományába került. Az ezredben született minősítése szerint többek közt egészségi állapota kiváló, rendkívül kedves és népszerű, jól beszél németül, lengyelül és jártas a francia nyelvben, továbbá némi földrajzi és történelmi ismerettel is rendelkezik. Ezeken felül azonban megjegyzik, hogy nincs túl sok hadmérnöki ismerete, s hajlamos adósságokba verni magát. [[1847]]. január 25-én (január 31-i hatállyal) az ezredtulajdonos beleegyezésével leszerelt. Ezután két és fél hónapot szolgált a Haynau gyalogezredben, majd április 16-től [[Pétervárad]]on teljesít szolgálatot, mint a Dom Miguel gyalogezred ezredkadétja. Októberben áthelyezik az ugyanitt állomásozó János főherceg dragonyosezredbe, majd nem sokkal később előléptetik hadnaggyá. Új hivatalos beosztása szerint az ezredtulajdonosnak, [[Johann Picard von Grünthals]] altábornagynak lett a parancsírója. Péterváradon értesül a forradalom kitöréséről, s pesti tartózkodásai idején ismeretséget köt többek közt [[Jókai Mór]]ral és [[Petőfi Sándor]]ral is.<ref>{{Opcit|n=Kovács István: A barátság anatómiája - első könyv|o=195}}</ref>
 
===Szolgálata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar oldalán ===