„Francisco Ignacio Madero” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor:
 
==Fiatal évei==
1873-ban született a [[Coahuila]] államban található [[Parras de la Fuente|Parras de la Fuentéhez]] tartozó ''El Rosario'' [[hacienda|haciendán]] gazdag, mezőgazdaságból élő családban. SzüleiSzüleinek, az akkor 24 éves ''Francisco MaderoMaderónak'' és a 19 éves ''Mercedes GonzálezGonzáleznek'' voltakő volt az első gyermeke. Keresztapja ''Evariso Madero'', apai nagyapja volt, a gazdag vállalkozó, aki 1880-tól 1883-ig az állam kormányzójaként is tevékenykedett. A gyakran csak ''Francisco I. Maderónak'' írt név „I” betűjének jelentéséről a köztudatban három elterjedt nézet létezik: ''Inocencio'', ''Indalecio'' és ''Ignacio''. Halotti bizonyítványában az Inocencio név szerepel, de a 20. század során a hivatalos történetírás az Indaleciót terjesztette el, ezért még a 21. században is legtöbben ebben hisznek, ám több dokumentum, köztük a szülővárosában található ''Santa María de Parras''-templom archívuma és a coahuilai állami levéltárban megtalálható születési bizonylat másolata is bizonyítja, hogy a név valójában Ignacio.<ref>{{hiv-web |url=http://www.inehrm.gob.mx/Portal/PtMain.php?pagina=madero-articulo |cím=Francisco I. Madero, Con "I" de Ignacio |szerző=Alejandro Rosas |kiadó=INEHRM |nyelv=spanyol |elérés=2014-05-16}}</ref><ref name="bic">{{hiv-web |url=http://www.bicentenario.gob.mx/index.php?option=com_content&view=article&id=151:francisco-ignacio-madero-1873-1913&catid=85:biografias-revolucion |cím=Életrajza a forradalom kitörésének 100. évfordulója alkalmából létrehozott kormányzati oldalon |nyelv=spanyol |elérés=2014-05-16}}</ref><ref name="prim">{{hiv-web |url=http://www.inehrm.gob.mx/Portal/PtMain.php?pagina=exp-nacimiento-de-madero-articulo |cím=Francisco I. Madero, los primeros años |szerző=Pablo Serrano Álvarez |kiadó=INEHRM |nyelv=spanyol |elérés=2014-05-28}}</ref>
 
A beteges és lassan növő gyermeket házitanítók és -tanítónők gondjára bízták, közülük emlékirataiban ''Albina Maynes'' és ''„Chonita” Cervantes'' nevét említi meg, valamint zenetanárát, ''Manuel Cervantest''. 1885-ben iratkozott be a jezsuiták [[Saltillo|saltillói]] ''Colegio de San Juan'' nevű iskolájába, ahol azt a gondolatot kezdte dédelgetni, hogy belép a [[Jézus Társasága|Jézus Társaságába]]. Következő évben viszont elhagyta az intézetet, mert öccsével, [[Gustavo Madero|Gustavóval]] együtt a [[Baltimore]] melletti ''Saint Mary’s College''-ba küldték, ahol apjának három öccse, ''Ernesto'', ''Manuel'' és ''José'' is tanult. Gyenge angol nyelvismerete miatt azonban kevés ismeretet tudott megszerezni új iskolájában, kalandokban viszont annál inkább bővelkedett amerikai tartózkodása: emlékirataiban beszámol lovasszánokon tett kirándulásokról és társai ökölvívó-összecsapásairól is, amelyekben néha ő maga is részt vett.<ref name="prim"/>
Kereskedelmet tanult, először [[Baltimore]]-ban, aztán [[Franciaország]]ban, [[Versailles]]-ban, végül [[San Francisco]] egyetemén. Ezután visszatért Mexikóba és a [[Coahuila]] államban található [[San Pedro (Coahuila)|San Pedro de las Colonias]] városában telepedett le, hogy apja [[Comarca Lagunera|La Laguna]]-beli birtokainak ügyeit intézze. Minden erejét a mezőgazdasági munkáknak szentelte, modern technológiákat vezetett be, 1900-ban pedig kiadott egy írást, amiben egy víztározó építését sürgette a szárazság ellen. Ezért a művéért magától [[Porfirio Díaz]] elnöktől kapott elismerő levelet.<ref name="bic"/>
 
Kereskedelmet1887-ben tanult,öccsével előszöregyütt [[BaltimoreFranciaország]]-ban, aztána [[Franciaországversailles]]ban-i líceumban folytatták tanulmányaikat, [[Versailles]]-banmajd egy párizsi kereskedelmi iskolába iratkozott be, ahol megismerte többek között a gazdaságpolitika, a gazdaságföldrajz és az alkalmazott matematika alapjait is, de párizsi tartózkodása alatt kapcsolatba került a legújabb eszmei irányzatokkal is. Megismert több, ott letelepedett mexikói családot, barátságba került ''Ignacio Manuel Altamiranóval'', Mexikó franciaországi nagykövetével, és kapcsolatot tartott fenn több hazájából származó diákkal, köztük például ''Juan Sánchez Azconával'', akivel szívesen vitatta meg országuk helyzetét.<!-- végül [[San Francisco]] egyetemén.--> Ezután visszatért Mexikóba és a [[Coahuila]] államban található [[San Pedro (Coahuila)|San Pedro de las Colonias]] városában telepedett le, hogy apja [[Comarca Lagunera|La Laguna]]-beli birtokainak ügyeit intézze. Minden erejét a mezőgazdasági munkáknak szentelte, modern technológiákat vezetett be, 1900-ban pedig kiadott egy írást, amiben egy víztározó építését sürgette a szárazság ellen. Ezért a művéért magától [[Porfirio Díaz]] elnöktől kapott elismerő levelet.<ref name="bic"/><ref name="prim"/>
 
Vonzalmat érzett a filozófia és a spiritizmus iránt is, ő volt az első mexikói, aki a [[Bhagavad-gíta]] mellé írt megjegyzéseket, de lelkes magyarázója volt [[Allan Kardec]] ''A Szellemek könyve'' című művének is. 1906-ban a San Pedró-i ''Centro de Estudios Psicológicos'' küldöttjeként részt vett az első ''Nemzeti Spiritista Kongresszuson'' is. Miközben modernizálta a gazdaságot, figyelmet fordított alkalmazottainak helyzetére is: higiénikus lakóépületeket építtetett nekik, és [[homeopátia|homeopátiás]] módszereket alkalmazva részt vett a [[peón]]ok gyógyításában is. Számos fiatal tanulmányait segítette, az ország különböző pontjain található iskolákba küldte őket. Saját pénzéből még egy kereskedelmi iskolát is alapított San Pedróban.<ref name="bic"/>