„Vadász János (politikus)” változatai közötti eltérés

1989-ben szakszervezeti politikussá vált, amikor a [[Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete]] (KKDSZ) egyik alapítójaként a kongresszus titkos szavazással az új szakszervezet vezetőjévé választotta. Elnöki tisztségét 2002-ig viselte. A SZEF alapítását 1990-ben kezdeményezte. 1999-ig volt ügyvivője a [[Szakszervezetek Együttműködési Fóruma|Szakszervezetek Együttműködési Fórumának]]. 1989-90-ben részt vett az Érdekegyeztető Tanács létrehozásában. Kezdeményezője a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (a mai Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) megalapításának, amelyben a munkavállalói oldal első ügyvivője volt. Kezdeményezője és egyik megalkotója a kulturális alaptörvénynek (1997. évi CXL. törvény). 1991-től ügyvivője, 1998-1999 között elnöke volt a [[Szociális Tanács|Szociális Tanácsnak]]. Alapítója a ''Nyilvánosság Klubnak''. 1999-ben ügyvivője és szóvivője volt a Balkán Békéjéért Mozgalomnak. 1989-2002 között szerkesztette az Érdek és Érték folyóiratot, vezette a KKDSZ Kiadót. Több mint 100 cikket, tanulmányt, és 8 könyvet publikált - a kultúra, a közszolgálat, az érdekegyeztetés és a munka világa témaköreiben.

 

 

2002 és 2006 között - MSZP politikusként - közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott, államtitkári rangban. 2006 februárjában - miután átfogó reformjavaslatát, és az új közszolgálati törvény normaszövegét megalkotta, de (az MSZP frakció és a szakszervezetek döntő többségének támogatása ellenére) azt a Gyurcsány-kormány nem terjesztette az Országgyűlés elé - lemondott minden állami- és politikai tisztségéről, s kilépett az MSZP-ből is. (Addig az MSZP-ben az Országos Választmány egyik vezetője, a Művelődési Tagozat alapító ügyvezető elnöke, és a [[Baloldali Tömörülés Platform]] elnökségi tagja, ügyvivője volt.)